Erky-Nagy Tibor

A mai világban a Erky-Nagy Tibor olyan kérdés, amely egyre fontosabbá vált társadalmi, politikai és gazdasági szférában. Hatása olyan jelentős volt, hogy vitákat, egymásnak ellentmondó véleményeket és mozgósításokat váltott ki a világ különböző részein. Ez egy olyan kérdés, amely aggodalmat keltett a lakosság körében, mivel következményei messzemenőek, és a mindennapi élet minden területére hatással lehetnek. Ebben a cikkben elmélyülünk a Erky-Nagy Tibor-ben, hogy megértsük annak fontosságát, kihívásait, valamint a probléma hatékony kezelésére javasolt lehetséges megoldásokat.

Erky-Nagy Tibor
Született1956. június 21. (68 éves)
Baja
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásatipográfus, helytörténész
IskoláiMoholy-Nagy Művészeti Egyetem
KitüntetéseiMagyar Ezüst Érdemkereszt (2025)
A Wikimédia Commons tartalmaz Erky-Nagy Tibor témájú médiaállományokat.

Erky-Nagy Tibor (Baja, 1956. június 21.) tipográfus, helytörténész.

Élete

Szüleivel – akik vasutasként dolgoztak – egyéves korától Dombóváron él. Dombóváron járt általános és középiskolába, az érettségi vizsgát 1974-ben tette le a Gőgös Ignác Gimnáziumban. Ezután Budapestre ment és a Szentkirályi utcai Pátria Nyomdában sajátította el a kéziszedő szakmát. Már munka mellett végezte el a budapesti Gutenberg Művelődési Otthon négyéves tipográfusképző tanfolyamát, s elnyerte a Tipográfia Mestere oklevelet. Később az Iparművészeti Főiskolán gyarapította tovább tudását.1993-ban az Iparművészeti Főiskola tipográfus szakán végzett.

Eleinte a dombóvári Pátria Nyomdában dolgozott mint szedő, majd korrektor, végül pedig a formakészítés művezetője volt. 1995 óta önálló vállalkozó. Számtalan helytörténeti kiadvány tipográfusa; szerkesztette és tervezte a Száz év Dombóváron c. könyvet, mely munkáját a Gutenberg-díj versenyen elismerő oklevéllel, valamint a Gutenberg-sajtó kicsinyített másával honorálta a nemzetközi zsűri.

Helyi és környékbeli arculattervek, könyvek, turisztikai kiadványok tervezésén dolgozik. Nevéhez fűződik többek között a kortárs magyar építészekről szóló Vallomások – Architectura könyvsorozat tervezése. 2003-ban közreműködött a budapesti Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontjának kialakítási munkálataiban. Társszerzője az Üdvözlet Szegzárdról című könyvnek, az Üdvözlet Tolna vármegyéből I. és II. kötetének, a Szekszárd Anno, a Szekszárd ma, valamint a Dombóváriak a Nagy Háborúban című könyveknek.

Saját írású-tervezésű kötete volt a 100 év Dombóváron, a Dombóvár tegnap és tegnapelőtt, a Dombó Retró, illetve a Szindbád Baján járt. Ő alakította ki a Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény nyomdatörténeti termét. Dombóvár több intézményének arculatát tervezte, beleértve a polgármesteri hivatalt is. Ő alkotta meg például Dombóvár Város Elismerő Díszjelvényének tervét.

Hobbija

Érdeklődési körébe tartozik a hadtörténet és a vasúttörténet, továbbá szívesen tölti az idejét makettezéssel.

Családja

1980-ban kötött házasságot Selyem Ágnessel, aki bábkészítőként dolgozott a Fővárosi Bábszínházban, Leányuk, Veronika, férjével együtt Svédországban, fiuk, Dániel, feleségével együtt pedig Budapesten él.

Kitüntetései

  • A Tipográfia Mestere –1989
  • Pro Pátria Díj – 1993
  • Gutenberg 2000-díj – 2000
  • Dombóvár Város Elismerő Díszjelvénye – 2004
  • Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Szövetség emléklapja – 2015
  • Fitz József-könyvdíj – 2019
  • Magyar Ezüst Érdemkereszt (2025)

Könyvek

Saját tervezésű könyvek

  • 100 év Dombóváron, 1900-2000 (Dombóvári Vár. Kvt., 2000 Pécs: Reproflex)
  • Dombóvár tegnap és tegnapelőtt (Szerzői kiadás, 2006)
  • Dombó retró (Dombóvári Vár. Kvt., cop. 2008)
  • Szindbád Baján járt (Türr István Múzeum 2013) ISBN 978-963-08-7931-6
  • Szekszárd 2014 (társszerzők:Vitéz Attila és V.Kápolnás Mária ISBN 978-963-08-9518-7)
  • Dombóváriak a Nagy Háborúban 2016 (társszerző: Takács Istvánné) A Dombóvári Városi Könyvtár kiadása ISBN 978-963-12-4387-1
  • Dombóvár a 3. évezred küszöbén (Dombóvár Város Önkormányzatának kiadása) 2017 ISBN 978-963-12-8223-8
  • Egykorvolt utcák.házak.emberek Dombóvár 1896-1993 (2021) ISBN 978-963-89773-2-8

Tipográfiai munkák

  • Írók Budapestje – Varga Lajos Márton, 1996
  • Vallomások – Architectura – Kortárs magyar építészekről szóló könyvsorozat: Dévényi Sándor, Vadász György, Bán Ferenc, Jurcsik Károly, Preisich Gábor, Kerényi József, Szrogh György. Kijárat Kiadó, 1997–2000
  • A dombóvári zsidóság története – Takács Istvánné, 2007
  • Városunk, Dombóvár, a kezdetektől napjainkig – Szerk. Dr. Papp Norbert, 2010
  • Fürdőélet Dombóváron – Takács Istvánné, Müller Ádám, 2011
  • A hódmezővásárhelyi ortodox közösség és templom rövid tör-ténete – Csányi Viktor, Sévity Lázár, Vukoszávlyev Zorán, 2012
  • Felsőleperd, az Esterházy-uradalom egyik pusztája – Takács Istvánné, 2013
  • Dombóváriak a Nagy Háborúban – Takács Istvánné, Erky-Nagy Tibor, 2015
  • Dombó Art – Dombóváron fellelhető művészeti alkotások könyve, 2018
  • Üdvözlet Szegzárdról! – Vitéz Attila, V. Kápolnás Mária, 2004
  • Üdvözlet Tolna vármegyéből! • I.  – Vitéz Attila, V. Kápolnás Mária, Erky-Nagy Tibor, 2007
  • Üdvözlet Tolna vármegyéből! • II. – Vitéz Attila, V. Kápolnás Mária, Erky-Nagy Tibor, 2010
  • Szekszárd Anno – Vitéz Attila, V. Kápolnás Mária, Erky-Nagy Tibor, 2014
  • A középkori Tolna megye templomai – K. Németh András, 2015
  • Szekszárd ma – Vitéz Attila, Jantner László, Erky-Nagy Tibor, 2015
  • Háborús évek 1941–1945 – Tálosi Zoltán, 2016
  • Hősök voltak és áldozatok – Szekszárdiak a Nagy Háborúban 1914–1918 – Nagy Janka Teodóra, Szabó Géza, 2018
  • Lamping József, 1881–1939 – H. Molnár Katalin, 2018; Fitz József-könyvdíjjal kitüntetett könyv, 2019
  • A Gemenc ma – Vitéz Attila, László Anasztázia, Elblinger Ferenc, Erky-Nagy Tibor, 2018
  • TAKLER – Könyv a szekszárdi Takler borászcsaládról – Vitéz Attila, Tallián Hedvig, 2019
  • Kaposvár – Várostörténeti kalauz – Kaposvári Polgármesteri Hivatal, 2020
  • OSZK katalógus

Források