Ergani
A mai világban a Ergani olyan téma, amely különböző kontextusokban nagy jelentőséggel bír. A társadalomra gyakorolt hatásától a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Ergani széles körű érdeklődést váltott ki, és számos vitát váltott ki a közvéleményben. Éppen ezért elengedhetetlen a Ergani-hez kapcsolódó különféle szempontok alapos elemzése, hogy teljes mértékben megértsük annak hatókörét és következményeit. Ebben a cikkben a Ergani összetettségébe fogunk beleásni, feltárva annak különböző aspektusait, és olyan átfogó elképzelést kínálunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy szélesebb körben megértse ezt a témát.
| Ergani عثمانيه Osmaniye (Erxenî) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Törökország |
| Tartomány | Diyarbakır |
| Rang | város |
| Irányítószám | 21950 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 130 105 fő (2018) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 38° 16′ 09″, k. h. 39° 45′ 42″38.269167°N 39.761667°EKoordináták: é. sz. 38° 16′ 09″, k. h. 39° 45′ 42″38.269167°N 39.761667°E | |
| Ergani عثمانيه Osmaniye weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ergani عثمانيه Osmaniye témájú médiaállományokat. | |
Ergani (török nyelven: عثمانيه Osmaniye, kurd nyelven: Erxenî, korábban Arghni vagy Arghana néven volt ismert) település Törökország Diyarbakır tartományában.
Története
Ergani nevét az örmény archívumokban Arkni/Argni néven említették először. Kr. e. a harmadik évezredben Ergani és Mezopotámia között virágzó kereskedelem folyt. A közelben található réz- és krómbányák ércét már a korai időkben a dél-iraki Urukba szállították, mivel Erganit és Urukot a közeli Eufrátesz folyó kötötte össze, melyen a hajók néhány hét alatt könnyedén szállítottak több tonna rézércet Uruk felé, vagy gabonát Anatólia felé.
Ergani a 19. század közepén már közigazgatási és rézbányászati központ volt. A régi Erganiból és Ergani egykori erődjéből azonban mára csak egy torony romjai maradtak fenn. Az egykori erődről részletesen Evlija Cselebi számolt be utazásai során.
Ergani oszmán korszakából máig 10 mecset, 3 örmény templom, 1 protestáns kápolna, 3 fürdő és szökőkutak maradtak fenn.
Çayönü
Ergani közelében, a várostól délnyugatra, Sesverenpınar falu mellett, a Hilar-sziklák között között található a Çayönü-domb, mely az itt végzett régészeti feltárások alapján Kr. e. 7500 és 5000 között folyamatosan lakott volt. A kor egyik legjelentősebb régészeti leletének számító korabeli lakóhely, melyről mint az újkőkorszak korai városáról létezik bizonyíték, mely időben a nomád vadász-gyűjtögetők elkezdtek egy helyen letelepedni. Çayönü a neolitikum egyik legnagyobb és legjobban megőrzött helyszíne. Az itt végzett ásatásokat 1963-ban kezdte meg az isztambuli és a chicagói egyetem, az ásatások máig folynak.
Nevezetességek
- Çayönü-domb régészeti lelőhely
- Mecsetek
- Örmény templomok
Források
- Sebastiano Soldi: Az Ókori Közel-Kelet művészete, A művészet története 1. - Corvina Kiadó, 2006 - ISBN 963-13-5554-3
- Békési B. István: Törökország - Panoráma-könyvek - ISBN 963-243-150-2
- Göran Burenhult: A kőkori világ - Officina Nova K. 1995. - ISBN 963-477-015-0
