Ma a Erdős-Kárpátok olyan téma, amely a társadalom különböző területein egyre fontosabb. Hatása több ágazatra is kiterjedt, vitákat és vitákat generálva következményeiről és következményeiről. A gazdasági szférától a szociális szféráig a Erdős-Kárpátok felkeltette a szakértők és a polgárok figyelmét, akik igyekeznek jobban megérteni befolyását, és megtalálni a lehetőségeket a kihívások kezelésére. Ebben a cikkben átfogóan megvizsgáljuk a Erdős-Kárpátok jelentését, hatókörét és következményeit, valamint a kihívások kezelésére szolgáló lehetséges stratégiákat.
Erdős-Kárpátok | |
![]() | |
Beszkádok, Lengyelország | |
Hely | ![]() ![]() ![]() ![]() |
Hegység | Külső-Keleti-Kárpátok |
Legmagasabb pont | Hoverla (2061 m) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() |
Az Erdős-Kárpátok (németül: Waldkarpaten, lengyelül: Beskidy Wschodnie) az Északkeleti-Kárpátok külső vonulatának része.[1] A Łupkówi-hágótól (640 m) a Priszlop-hágóig húzódik.[2]
A név használata nem egységes: előfordul, hogy nyugaton tágabban értelmezik;[1] van hogy az Északkeleti-Kárpátok Duklai-hágó és Vereckei-hágó közti részére értik (ez esetben a Vereckei-hágó és a Priszlop-hágó közötti rész a Máramarosi-havasok).[3]
A hegylánc geomorfológiai szempontból két párhuzamos láncolatra tagolható:
Külső láncolat (lengyelül: Beskidy Lesiste):
Belső láncolat (Polonyinák,[4] szlovákul: Poloniny, lengyelül: Beskidy Połonińskie, ukránul: Полонинський хребет)
Egyéb szempontú felosztásai: