Erdőfürdő
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Erdőfürdő témát, amely téma több millió ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Történelmi jelentőségétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig a Erdőfürdő különböző területeken viták és viták tárgya. Ezeken az oldalakon elemezzük eredetét, fejlődését és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A populáris kultúrában megnyilvánuló megnyilvánulásaitól a politikai és társadalmi kérdésekben való részvételéig a Erdőfürdő kitörölhetetlen nyomot hagyott, amelyet érdemes részletesen megvizsgálni. Ezenkívül foglalkozni fogunk a Erdőfürdő-ről alkotott különböző nézőpontokkal és véleményekkel, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a jelenségről.
.JPG)
Az erdőfürdő (angolul forest bathing) vezetett, tudatos séta a természetben. A megnevezés az 1980-as években Japánban kidolgozott shinrin-yoku (ejtsd: sinrin joku) módszer nevének megtévesztő tükörfordítása, ugyanis a séta a legritkább esetben jár tényleges fürdőzéssel. Az eredeti elnevezés tartalmilag sokkal inkább azt fejezi ki, hogy érzékeinkkel elmerülünk a természet atmoszférájában.
A módszert és nevét Tomohide Akijama dolgozta ki. Ő a különös szóösszetételt 1982-ben a japán erdészeti ügynökség igazgatójaként a wellness-célú ökoturizmus népszerűsítésére alkotta meg. Fontos jellemzője a holisztikus szemlélet. A módszer világszerte egyre népszerűbb; figyelemre méltó eredményekkel kezeli a természettől elszakadt, „modern” városi ember olyan civilizációs megbetegedéseit, mint:
- a stressz okozta szív- és érrendszeri (kiemelten a magas vérnyomás) és emésztőrendszeri megbetegedések.
- a stressz eredetű hormonális problémák, terméketlenség,
- a szorongás,
- a kiégés és
- a depresszió.
Emellett integrálja a természetben töltött időnek és a természetterápiának az immunrendszert erősítő hatását (elsősorban az NK sejtek, azaz a természetes ölősejtek száma emelkedik), amely hatás egyes tanulmányok szerint akár 30 nappal az erdőfürdőzést követően is mérhető.
A fejlett nyugati társadalmakban meghonosított erdőfürdőzés szoros kapcsolatban áll az ökopszichológiával és a természetterápiával, de módszertana eltér azokétól, miként az eredeti, gyógyászati célú shinrin-yoku módszertől is. A nyugati országokban meghonosodott ún. kapcsolati erdőterápia alapjait Amos Clifford amerikai pszichoterapeuta fektette le. Az erdőfürdőzés ezen formájának kiemelten fontos eleme a természet élőlényeivel való kapcsolatteremtés, újra-kapcsolódás a természettel, amely túlmutat az érzékszervi kapcsolatteremtésen, és az érzelmi kapcsolatteremtés által egyenesen az ember és ökoszisztéma kapcsolatának tudatosítását és helyreállítását célozza meg.
Erdőfürdőzés Magyarországon
Magyarországon az első nemzetközi képesítéssel rendelkező erdőfürdő-vezetők 2019-ben kezdte meg munkáját. 2020 januárjában jött létre a Magyar Erdőfürdő és Erdőterápia Társaság (MEET), amelynek célja a minőségi, nemzetközi sztenderdeken alapuló a módszertan szerint vezetett erdőfürdőzés meghonosítása, a minőségbiztosítás és a hiteles kommunikáció. Tudatosítani kívánják, hogy az ember a természet elidegeníthetetlen része, és e kapcsolat őrzése-építése az ember és a természet számára egyaránt fontos.
Napjainkban minden, az elismert nemzetközi intézetekben képzett magyar erdőfürdő-vezető tagja a MEET-nek.
Magyarországon (és magyarul) 2022. áprilisa óta képeznek erdőfürdő-vezetőket az írországi Nádúr Integratív Erdőterápiás Központ és két magyar erdőterápiás szakember, Györffy (korábban Bach) Éva és Sztankó Katalin jóvoltából.
