Endoterm reakció

A mai világban a Endoterm reakció olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg a bolygó minden sarkában. Akár történelmi jelentősége, akár a kortárs társadalomban betöltött jelentősége, akár a jövőre gyakorolt ​​hatása miatt, a Endoterm reakció olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Az évek során a Endoterm reakció vita, kiterjedt tanulmányozás és részletes elemzés tárgya volt, aminek eredményeként sokféle vélemény és nézőpont született. Ebben a cikkben a Endoterm reakció különböző aspektusait tárjuk fel, eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy olyan témára, amely továbbra is érdeklődést és kíváncsiságot kelt szerte a világon.

A termokémiában endoterm reakciónak nevezzük a felvétellel járó kémiai reakciókat. Az endoterm reakciók az endergonikus reakcióknak egy speciális típusa, azaz itt a reakció a végbemeneteléhez szükséges energiát hőenergia formájában veszi fel a rendszer a környezetétől.

A szó a görög endon (ἔνδον = benn, belül) és thermosz (θερμός = meleg) összetételéből származik.[1]

Az endoterm reakciók során hőfelvétel történik, és ezáltal a környezet lehűl. Tehát a hőenergia a környezetből a rendszer felé áramlik.

Az elnyelt hő átalakul a rendszer belső energiájává, tehát a rendszer egy magasabb, instabilabb energiaállapotba kerül. A bekövetkezett entalpiaváltozás:  ΔH>0.

Az elnyelt hőmennyiséget feltüntethetjük, negatív előjellel a reakciótermékek között: : Q<0 .

Endoterm reakciók a hőbontási reakciók (mészégetés, az alkánok krakkolása).

Például a mészégetés:
CaCO3(s) → CaO(s) + CO2(g) + Q             (ΔH > 0)[2]

A reakció során képződő hőt pozitív előjellel kell jelölni, mivel a rendszer energiája növekszik.

Az ezzel ellentétes folyamat az exoterm reakció.

Jegyzetek

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 43. o. ISBN 963 8334 96 7  
  2. http://kation.elte.hu/idiproject/2002/energy/hungarian/endoterm.htm