Ellenpont

A mai világban a Ellenpont soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a társadalomra, a történelemre, a kultúrára vagy a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása miatt, a Ellenpont állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Az évek során fejlődött, és kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség fejlődésében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ellenpont különböző aspektusait és oldalait, elemezve annak fontosságát és hatását a különböző területeken. Az eredetétől a mai relevanciájáig részletes elemzésbe fogunk belemerülni, hogy jobban megértsük a Ellenpont szerepét az életünkben és általában a világban.

Az ellenpont (kontrapunkt) a zeneművészetben polifon több szólamú szerkesztésmód, mely a szólamokat önállónak és egyenrangúnak tekinti, ellentétben a főként hangzatokban gondolkodó homofóniával.

Elnevezése a punctus contra punctumból ered (=kottafej kottafej ellenében), s ez egyszersmind a legegyszerűbb technikája is. Az egész művön végigvitt, szigorúan imitációs kontrapunkttechnika valósul meg a kánonban, s ugyancsak az imitációs kontrapunkt legmagasabb rendű formája a fúga.

Ezzel analóg jelenségek – a hanglejtés, a mondatfelépítés vagy akár a gondolatmenetek, a cselekményszövés stb. szintjén – az irodalmi művek szerkezeteiben is megtalálhatók, s ezért itt is szokás kontrapunkttechnikáról beszélni.

Kapcsolódó szócikkek

A technika megfigyelhető például

Források

További információk

  • Siegfried Wilhelm Dehn: Az ellenpont tana; átdolg. Scholz Bernát, ford. Kereszty István; Pesti Ny., Budapest, 1893
  • Gárdonyi Zoltán: J. S. Bach ellenpont-művészetének alapjai; Zeneműkiadó, Budapest, 1967
  • Knud Jeppesen: Ellenpont. A klasszikus vokális polifónia tankönyve; ford. Ormay Imre; Zeneműkiadó, Budapest, 1975
  • Gárdonyi Zsolt: J. S. Bach ellenpontművészete; ford. Terray Boglárka; EMB, Budapest, 2022
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez a zenei tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!