Elitizmus

Ebben a cikkben a Elitizmus témájában fogunk elmélyülni, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban. A Elitizmus a megbeszélések visszatérő témájává vált, mivel hatással van különböző területekre, mint például a politika, a gazdaság, a kultúra és a mindennapi élet. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Elitizmus különböző aspektusait, elemezve eredetét, fejlődését és a mai világra gyakorolt ​​hatását. Emellett elmélyülünk a témával kapcsolatos különféle nézőpontokban és véleményekben, hogy teljes és gazdagító látásmódot kínálhassunk olvasóinknak.

Az elitizmus az a felfogás, hogy azok az egyének, akik az ún. elitet alkotják – tehát a kívánatos tulajdonságokkal, gazdagsággal, hatalommal, fizikai vonzerővel, nagyobb képességekkel, tapasztalattal, jó származással rendelkeznek – nagyobb valószínűséggel építő jellegűek a társadalom számára, és nagyobb befolyást érdemelnek.[1][2] Támogatja az elit hatalomra jutását, a „legjobbnak” vagy „felsőbbrendűnek” ítélt embercsoport számára.

Jellemzői

Az elitizmus kifejezés olyan helyzet leírására használható, ahol a hatalom egy korlátozott számú ember kezében összpontosul.[2] Az "elit" egyes szinonimája lehet a "felső osztály" vagy "arisztokrata", amely kategóriába tartozó egyének nagy mértékben irányítják a társadalom termelési eszközeit.[2] Az elitbe tartoznak azok is, akik a társadalmi előnyök, nem pedig személyes teljesítményük miatt kerülnek be.[2]

Az elitizmussal ellentétes nézetek közé tartozik az egalitarizmus, az anti-intellektualizmus, a populizmus és a pluralizmus politikai elméletei.[2]

Az elitizmus nézete szorosan összefügg a társadalmi osztályokkal, amit a szociológusok „társadalmi rétegződésnek” neveznek. A modern nyugati társadalmakban a társadalmi rétegződést jellemzően három különálló társadalmi osztály szerint határozzák meg: a felső osztály, a középosztály és az alsó réteg.[3]

További információk

  • Elit-bibliográfia; gyűjt. Gál Katalin, Karbach Erika, szerk. Hornyánszky Károlyné; ELTE, Budapest, 1990–1992 (Történeti elitkutatások)
  • Tóth Gábor: A tömeg- és az elitművészet esztétikai jelentése Ortega, Spengler és Walter Benjamin filozófiájában; MMA MMKI–L'Harmattan, Budapest, 2016 (MMA ösztöndíjas tanulmányok)
    • 1/a. Klasszikus elitteoretikusok. Válogatás; 1991
    • 1/b. Elitista és neo-elitista szociológusok. Válogatás; 1992
    • 2. Külföldi szakirodalom, 1959–1989; 1990

Jegyzetek

  1. ↑ elitist | Definition of elitist in English by Oxford Dictionaries. Oxford Dictionaries | English. . (Hozzáférés: 2019. március 4.)
  2. ↑ a b c d e The Encyclopedia of World Problems & Human Potential. (Hozzáférés: 2024)
  3. ↑ Saunders, Peter. Social Class and Stratification. Routledge (1990). ISBN 978-0-415-04125-6