Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Elaenia témáját, elemezve annak eredetét, a mai társadalomra gyakorolt hatását és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket. A Elaenia olyan téma, amely felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, vitát és elmélkedést váltva ki különböző területeken. Az évek során a Elaenia fejlődött és alkalmazkodott a változó körülményekhez, egész generációkra volt hatással, és nyomot hagyott a történelemben. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül a Elaenia különböző nézőpontjaival foglalkozunk, a múltbeli relevanciájától a jelenkori világban való relevanciájáig, így olyan átfogó jövőképet nyújtunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Elaenia fontosságát és szerepét a mai társadalomban.
Elaenia | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Sárgahasú elénia
(Elaenia flavogaster) | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Elaenia témájú médiaállományokat és Elaenia témájú kategóriát. |
Az Elaenia a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó nem.[1][2]
A nemet Carl Jakob Sundevall svéd zoológus írta le 1836-ban, az alábbi fajok tartoznak ide:
Mexikó, a Karib-térség, Közép-Amerika és Dél-Amerika területén honosak. Természetes élőhelyeik a szubtrópusi és trópusi erdők, cserjések és szavannák. Állandó, nem vonuló fajok.
Testhosszuk 13,5-20 centiméter közötti.
Rovarokkal, bogyókkal és gyümölcsökkel táplálkoznak.