ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium
A mai világban a ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége miatt, a ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium továbbra is olyan téma, amely vitát, érdeklődést és kíváncsiságot vált ki az emberek fejében. Éppen ezért elengedhetetlen a ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium-hez kapcsolódó valamennyi szempont alapos elemzése, annak eredetétől a mai fejlődéséig, hogy megértsük valódi jelentését és hatását a mindennapi élet különböző területein. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium néhány legfontosabb aspektusát, hogy megértsük jelentőségét és hatását a mai társadalomra.
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium
Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium egy Magyarországon, Budapesten található középiskola, az ELTE gyakorlóiskolája. Az ország egyik legszínvonalasabb középiskolája: komplex természettudományi tagozatának diákjai a Nemzetközi Kémiai Diákolimpia rendszeres résztvevői, az OKTV-döntőkben évente 20-30 diákkal képviseltetik magukat – kémia mellett a legkülönfélébb tárgyakból is –, valamint egyéb országos tanulmányi versenyek döntőiben is rendkívül magas az iskola diákjainak részvételi aránya, emellett a különböző középiskolai rangsorok első 10-20 helyezettjei között szerepel az iskola immár évtizedek óta, a továbbtanulási arány igen magas. Nevét a magyar filozófusról és pedagógusról, Apáczai Csere Jánosról kapta. Jelenleg 6 és 4 osztályos egyetemi gyakorló gimnáziumként működik.
Története
Épület
Az épület Reichl Kálmán építész tervei alapján épült 1911–1912-ben[1] (más források szerint 1911–1913-ban)[2] iskolaépületként. Stílusa art déco jellegű.[2]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A mai iskola elődei
1911–12-ben elemi és polgári iskolaként indult az oktatás: Cukor utcai részében polgári leányiskola, az Eötvös Loránd (Papnövelde) utcai részében elemi iskola működött. 1948–1955 között az épületet a Budapesti Pedagógiai Főiskola vette igénybe. 1955-ben ennek Szegedre telepítése után indult a mai iskola elődje, Cukor utcai Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium néven, 12 évfolyammal: 4 alsó tagozat, 8 felső tagozat és 8 gimnázium rendszerben. A gimnázium indulásakor évfolyamonként 2-2 osztályt a Trefort utcai gyakorlógimnáziumból helyeztek át. Valamennyi osztály fiúosztály volt. 1957-ben az iskola az Apáczai Csere János nevet kapta.[3]
Kollégium
A kollégiumot 1970. március 9-én alapította az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Művelődésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium. Az alapító okmány kimondta, hogy az iskolában folyó általános iskolai képzést fokozatosan meg kell szüntetni, és annak helyén egy 100 személyes diákotthont kell létrehozni 50 fiú- és 50 lánytanuló részére. Az alapító okmány szerint csak vidékről lehetett felvenni tehetséges tanulókat, és csak fizikai dolgozók gyermekeit. Az egy év alatt elkészült fiúkollégium már 1971-ben tanulókat fogadott. A lánykollégium rá két évre készült el. A kollégium matematikából, magyar nyelvtanból és oroszból „felvételiztetett” az iskolai tanárok segítségével. Az iskola kollégistáinak külön programok/szakkörök találhatók. Sok kollégista lett versenysakkozó a szakkörnek köszönhetően.[4]
Az iskola igazgatói
Dr. Fischer Vilmos: 1955–1959
Dr. Temesi Alfréd: 1959–1969
Tardos Ivánné (megbízott): 1965–1968
Bucskó Béla: 1969–1970
Fazekas Mihály: 1970–1989
Dr. Pfeiffer Ádám: 1989–1997
Pósfai Péter : 1997–1998
Molnár Zsolt: 1998–1999
Flórik György: 1999–2000
Pákó Gyula: 2000–2001
Munkácsy László: 2001– 2017
Salga Imre 2017-2022
Jankovics László 2022-
Oktatás
Tagozatok
A 2024/2025-ös tanévben induló osztályok
Képzési forma
Kód
Évfolyam
Felvehető
Osztályok
Fő
Négy évfolyamos osztály
Matematika–fizika tagozat
0001
4
1
17
Humán tagozat
0004
17
Biológia tagozat
0003
1
17
Természettudományi tagozat
0002
17
Hat évfolyamos osztály
Általános tagozat
0006
6
1
30
1
30
Eredmények
Az iskola oktatásában fontos szerepe van az országos középiskolai tanulmányi versenyeknek (OKTV). Kémia tantárgyból hagyománya van a Nemzetközi Diákolimpián és a Nemzetközi Természettudományi Olimpián (IJSO) való részvételnek.
Osztályok (2023–2024)
Képzési forma
Osztály
Osztályfőnök
Osztályfőnök‐helyettes
Négy évfolyamos osztályok (matematika–fizika –humán)
9. A
Szilágyi Barnabás
10. A
Borhegyi Péter
Tóth Attila
11. A
Antal Zoltán
Dr. Nagy-Varga Zsolt
12. A
Kelemen-Kiss Ilona Helén
Négy évfolyamos osztályok (biológia– természettudományi)
9. B
Dr. Csiszár Gábor
10. B
dr. Ács Zoltán
11. B
Sebő Péter, Sebőné Bagdi Ágnes
12. B
Kollár Artúr
Hat évfolyamos osztályok (általános tagozat)
7. C
Magyar Eszter, Pető Sándor
7. D
Kalla Lea
8. C
Papp Ádám
8. D
Kiss Zsuzsanna
9. C
Illés Vanda
9. D
Czédulás Katalin
Minich Eszter
10. C
Dalos Áron
Renner Ildikó
10. D
Iván György
Csányi János
12. C
Tóth László
Minich Eszter
12. D
Bakos Enikő
Börzsönyi Péter
Hat évfolyamos osztályok (nyelvi-kommunikációs osztály)
Tóth László, Raoul Wallenberg-díjas tanár, a vitaszakkör vezetője, több híresebb disputaverseny nyertes csapatának felkészítője.
Akik már nem tanítanak az intézményben
Ádám Emil, karnagy, zeneszerző, ének-zene vezetőtanár
Bucskó Béla, biológia–földrajz, a zártláncú oktató TV-studió létrehozója Holics Lászlóval (1960-as években), 1959-től közel 60 évig az intézményben
Czapáry Endre, Rátz Tanár Úr-életműdíjjal, Apáczai Csere János-díjjal, Beke Manó-emlékdíjjal kitüntetett matematika vezetőtanár
Czirók Ede, Szent-Györgyi Albert-díjas vezetőtanár, kémiaérettségi-felkészítő könyv szerzője. 2008-ig tanított az intézményben
Hack Frigyes dr., matematika–fizika–ábrázoló geometria szakos vezetőtanár, tankönyvszerző (pl.: "Függvénytáblázat"); 1965-től 1974-ig tanított az iskolában
Harkay Pál, földrajztanár, földrajzkönyv írása mellett jelentős ismeretterjesztői és szakirodalmi tevékenységgel
Holics László, számos középiskolai fizikakönyv szerzője, a Rátz Tanár Úr-életműdíj kitüntetettje, a KöMal Fizikai rovatának szerkesztője, a zártláncú oktató TV-studió létrehozója Bucskó Bélával (1960-as években), 1959-től 2010-ig tanított az intézményben
Karakas Gábor, legendás kémia vezetőtanár, 1960 és 1999 között tanított az intézményben
Korányi Erzsébet dr., középiskolai matematika-tankönyvek, érettségi-feladatgyűjtemények szerzője
Mihályfi László, többszörös magyar rövidtávfutó bajnok, Magyarország örökös bajnoka
Pfeiffer Ádám dr., kémiatanár, középiskolai tankönyvek szerzője, a Rátz Tanár Úr-életműdíj kitüntetettje
Sain Márton, matematikatanár, matematikatörténet-kutató, a Matematikatörténeti ABC és a Nincs királyi út könyvek szerzője, feladatgyűjtemények és a hozzájuk tartozó tanári segédkönyvek szerkesztője, társszerzője.