Doku Umarov

Doku Hamatovics Umarov (arabosított becenevén: Dokka Abu Uszmán, Harszenoj, 1964. április 13. – 2013. szeptember 7.^[2]) csecsen iszlamista parancsnok, terrorista vezér, akit a média gyakran "Oroszország Oszáma bin Ládenjének nevez".^[3]

A második csecsen háború idején, 2006 – 2007 között ő volt a de facto független Icskéria Csecsen Köztársaság államelnöke, majd 2007-ben az oroszok által uralt Észak-Kaukázus emírjévé nevezte ki magát, dzsihádot hirdetve a terület "felszabadítására". Az ún. Kaukázusi Emírségben akarta összefogni a térség muszlim vallású népeit (a csecseneket, ingusokat, cserkeszeket, dagesztáni népeket), s az orosz uralom ellen és egy vallási alapon nyugvó föderatív államot szervezni belőlük. Habár kezdetben a parancsnoksága alatt harcoló mudzsáhidek kizárólag az orosz hadsereg és rendőrség ellen hajtottak végre támadásokat, Umarov később parancsot adott a civil lakosság elleni terrortámadások végrehajtására is, mint a 2010-es moszkvai metrórobbantás és a 2011-es domogyedovoi merénylet. 2012-ben terrortámadással fenyegette meg a Szocsiban megrendezendő 2014. évi téli olimpiai játékokat is.

1964. április 13-án született a Csecsenföld déli részén fekvő Karszenoj faluban. A gimnáziumot követően Groznijban építészmérnökit végzett, majd megnősült és hat gyermeke született (a legfiatalabb 2006-ban). 2005-ben az orosz hatóságok letartóztatták Umarov teljes családját, Umarov 74 éves apja rejtélyes körülmények között életét vesztette, testvére eltűnt, a család többi tagját szabadon bocsátották.^[4]

Az első csecsen háború kitörésekor Moszkvában tartózkodott, de azonnal hazatért és csatlakozott Ruszlan Gelajev gerilla egységéhez. 1996-ban azonban a Gelajevvel való nézeteltérései miatt Ahmed Zakajev egységéhez csatlakozott. A háború végére dandártábornoki rangot kapott és két kitüntetésben részesült bátorságáért.

A háború után, 1997 januárjában Aszlan Maszhadov csecsen elnök a Csecsen Biztonsági Tanács elnökévé nevezte ki, egy év múlva azonban már kénytelen volt lemondani, mert nem lépett fel a radikális csecsen csoportok emberrablásai ellen.

A második csecsen háború kitörését követően Groznij védelmében segédkezett, 2000 elején azonban súlyosan megsebesült és katonái – a szintén sebesült Zakajevvel együtt – külföldre vitték orvosi kezelésre. Felépülése után a grúziai Pankiszi-szorosban vállalta el egy 150 fős csecsen fegyveres szervezet irányítását, majd 2002-ben titokban visszatért Csecsenföldre, ahol a Délnyugati Front parancsnoka lett, közel 1000 fegyveresnek parancsolva. Fegyveres parancsnokként szorosan együttműködött Samil Baszajevvel, akivel együtt egyes feltételezések szerint részt vett a beszláni túszejtésben, mely 385 ember (többségében gyermekek) halálával végződött.^[5]

2005-ben az orosz hatóságok többször is keltették halálhírét: legelőször januárban, amikor azt állították, hogy Umarov életét vesztette egy tűzharcban a grúziai határ mellett. Márciusban állítólag életveszélyesen megsebesítette egy Szpecnaz különítmény, de felépült sérüléseiből. Októberben egy nalcsiki incidenst követően jelentették be halálhírét, de ez is tévesnek bizonyult.^[6] 2005 májusában taposóaknára lépett, de csak enyhébb sérüléseket szerzett. 2006 decemberében az orosz biztonsági szolgálat felfedezte rejtekhelyét Csecsenföld nyugati részén, de Umarov sikeresen elmenekült.

2006-ban Abdul-Halim Szadulajev halála után ő lett a – gyakorlatilag már nem létező – Csecsen Köztársaság elnöke.^[7] 2007 októberében kikiáltotta az Észak-Kaukázusra kiterjedő Kaukázusi Emírséget, magát nevezve ki emírnek.

Habár egy 2004-es videóüzenetben Umarov még kijelentette, hogy fegyveresei kizárólag orosz katonai és politikai központokat, illetve katonai és rendőri egységeket igyekeznek megtámadni, 2006-tól kezdődően egyre gyakrabban került sor a civilek elleni terrortámadásokra. Ezek közül az első igazán jelentős a 2010-es moszkvai metrórobbantás volt, amely 40 halálos áldozatot követelt, majd egy év múlva a domogyedovói nemzetközi repülőtéren elkövetett merénylet, melynek 36 halálos áldozata volt. Umarov a moszkvai merényleteket azzal indokolta meg, hogy az egész orosz társadalom bűnösnek tekinthető, amiért nem akadályozza meg "Putyin és az FSzB túlkapásait".^[8]

2012. február 3-án felszólította követőit a civilek elleni terrortámadások abbahagyására, válaszul a 2011-es kormányellenes tüntetésekre,^[9] de megfenyegette az orosz hatóságokat, hogy a 2014-ben Szocsiban megrendezendő olimpiai játékok ellen merényletet fog végrehajtani, mert azt az orosz kormány "halott muszlimok csontjain" kívánja megtartani (Umarov itt arra utalt, hogy a 19. századig Szocsi a független Cserkeszföld része volt, muszlim vallású cserkesz lakossággal, akiket a hódító oroszok átkergettek az Oszmán Birodalom területére).^[10]

2011 májusában az Amerikai Egyesült Államok kormánya is 5 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére.^[11]

2014. március 18-án egy kaukázusi hírportál közzétette halálhírét, melyet azonban független forrásokból nem erősítettek meg és halálának okát sem közölték.^[12]