Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Doha-forduló hatását és relevanciáját a mai társadalomban. A Doha-forduló megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, a szakértők és általában a polgárok figyelmét, és a tudás különböző területein az érdeklődés és a kutatás témája lett. A történelem során a Doha-forduló jelentősen befolyásolta az emberiség fejlődését, alapvető szerepet játszott kollektív identitásunk és társadalmi kapcsolataink alakulásában. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Doha-forduló több oldalát és dimenzióját, megértve annak múltban, jelenben és jövőbeni hatását, valamint a jelenlegi kontextusban relevanciáját.
![]() |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Doha-forduló 2001 novemberében indult el, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Negyedik Miniszteri Konferenciáján Doha városában, Katarban.
A dohai találkozón a kormányok megállapodtak azon napirendi pontokban, melyek a jövőben tárgyalt kérdéseket körvonalazzák:
A mezőgazdaság kérdéseiben az exporttámogatások, és a hazai termelés támogatásának eltörlését tűzték ki célul. A napirendi pontokban említésre került továbbá a szellemi javak védelme, a már létező szabályok módosítása antidömping és támogatások tekintetében. Ezen kívül a kereskedelem és a környezet kapcsolatában is új szempontokat kívánnak figyelembe venni, a következő, sorrendben ötödik, Miniszteri Konferencián.