Disszociáció (pszichológia)

Ez a cikk a Disszociáció (pszichológia) témájával foglalkozik, feltárva annak különböző oldalait és jelentését. A Disszociáció (pszichológia) eredetétől napjaink relevanciájáig érdeklődés és vita tárgya a társadalom különböző szféráiban. Egy mélyreható és részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Disszociáció (pszichológia)-et övező kulcsfontosságú szempontokat, valamint gazdagító látásmódot és érdekes perspektívákat kínálunk a kultúrára, történelemre, politikára vagy bármely más releváns területre gyakorolt ​​hatásáról. Ennek a jelentős témakörnek az elmélyítése érdekében megvizsgáljuk annak gyakorlati vonatkozásait és lehetséges jövőbeli következményeit is.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Disszociáció (egyértelműsítő lap).
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Szétválasztás, elkülönítés, tudat szétesés. (Nem a skizofrénia értelmében vett tudathasadásról van szó, hanem a pszichikum tudatos és nem tudatos törekvései és tartalmai közötti merev elkülönülésről és a köztük rögzült feszültségről.)

Ez a disszociáció kiterjed a deklaratív, explicit és a készség alapú emlékezeti rendszerek sérülésére is.

Maga a disszociáció bármikor megtörténhet, sőt, sokszor meg is történik velünk úgy, hogy annak semmi különösebb - komolyabb - következménye(i) nem lesz(nek). Ilyen például, mikor nagyon beleéljük magunkat valamibe: zenébe, táncba. Ezekben az esetekben szokott elhangzani, hogy „Nem is voltam itt”.

Források