Ebben a cikkben a Dicroglossidae lenyűgöző világát és az azt alkotó különböző aspektusokat fedezzük fel. Ennek eredetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig elmerülünk a felfedezés és a tanulás utazásában. Elemezzük a következményeit különböző területeken, a tudománytól és a technológiától a művészetekig és a kultúráig. Kritikus és elmélkedő pillantással elmélyülünk a Dicroglossidae pozitív és negatív aspektusaiban, valamint mindennapi életünkre gyakorolt hatásában. Csatlakozzon hozzánk ezen a túrán, és fedezzen fel mindent, amit a Dicroglossidae-ről tudni érdemes.
Dicroglossidae | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Dicroglossidae témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dicroglossidae témájú kategóriát. |
A Dicroglossidae a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe tartozó család. A család korábban a valódi békafélék (Ranidae) egyik alcsaládja volt, de újabb kutatások önálló családba sorolták.[1]
A családba az alábbi alcsaládok és nemek tartoznak:
A családba tartozó fajok Afrika északnyugati részén és a Szaharától délre, az Arab-félsziget déli részén, Pakisztánban, Indiában, Afganisztánban, Nepálban, Malajziában, Mianmartól Kína nyugati és déli területeiig, Indokínában, a Fülöp-szigeteken és Japánban honosak.