Dervis Állam

Mai cikkünkben a Dervis Állam lenyűgöző világába fogunk beleásni, feltárva eredetét, a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeit. A Dervis Állam ősidők óta lekötötte minden korosztály és kultúrájú ember figyelmét, és állandó vita és elmélkedés témája lett. A történelem során a Dervis Állam fejlődött és alkalmazkodott a társadalmi, politikai és technológiai változásokhoz, kitörölhetetlen nyomot hagyva az emberiségben. Ebben a cikkben többet fogunk megtudni a Dervis Állam-ről és annak számos aspektusáról, valamint szakértők és tudósok szempontjairól, amelyek segítenek megérteni jelentőségét a mai világban. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Dervis Állam-ről szóló tudás és felfedezés utazásában!

Dervis Állam
szomáliul Dawlada Daraawiish
arabul: دولة الدراويش
1897 – 1920
Dervis Állam zászlaja
Dervis Állam zászlaja
Általános adatok
FővárosaTaleh
Beszélt nyelvekszomáli, arab
Vallása szúfi ága az iszlámnak.
Államvallásreligious syncretism
PénznemMária Terézia-tallér, olasz szomáliföldi rúpia
Kormányzat
Államformamonarchia
Államfőmullah, szájid[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz ] témájú médiaállományokat.

A Dervis Állam (szomáliul Dawlada Daraawiish, arabul: دولة الدراويش Dawlat ad-Darāwīsh) a XX. század elején egy Dhulbahante királyság volt. Az országot Mohammed Abdullah Hasszán, egy vallási vezető hozta létre, aki Afrika Szarván összeterelte a szomáli seregeket, és hozzá hű dervisekké alakította őket. Hasszán a derviseknek köszönhetően egy erős államot hozott létre, mely kiterjedt olyan területekre is, melyeket az Etiópiai Birodalom, a szomáli szultán és az európai hatalmak is kinéztek maguknak. A Dervis Állam hírnevet szerzett magának mind a muzulmán, mind az európai országok között, mert ellenállt olyan államoknak, mint a Brit Birodalom vagy Olaszország. A dervisek négy harcban is megvédték magukat a britekkel szemben, és arra kényszerítették a nyugatikat, hogy kivonuljanak a tengerparti vidékről.[2] Hírnevének köszönhetően a központi hatalmak, mint az Oszmán vagy a Német Birodalom, szövetségesükként kezelték.[3][4] Túlélte az Afrikáért folytatott hajszát, és ez volt az egyetlen olyan muzulmán erős ország a kontinensen, mely átvészelte az első világháborút.[5] Miután negyed évszázadig sikeresen a tengerpartnál tartották a briteket, 1920-ban kénytelenek voltak feladni a függetlenségüket.

Kezdetek

Mohamed Abdullah Hasszán szájid szobra Szomália fővárosában, Mogadishuban.

A XIX. század végén Európa legerősebb államai az afrikai hajsza alatt összegyűltek a berlini konferencián. A britek, az olaszok és az etiópiaiak érdekövezetekre osztották fel Nagy-Szomáliát, ezzel elvágták a régi nomád érintkezési kötelékeket és a szomáliai kulturális kapcsolatokat, melyek korábban a kikötő városokat összekötötték a szárazföld belsejével. II. Memelik etiópiai császár szomáli, 11.000 férfiból álló expedíciója mélyen behatolt a szomáliai Luuq körzetébe. Seregeit azonban a Geledi Szultanátus megverte, és csak 200 ember tért vissza élve. Az etiópiaiak ezután már nem hatoltak be Szomália belsejébe, de Ogaden népét továbbra sem hagyták nyugton. A több százezres állatállományukat gyakran megdézsmálták. Mivel a britek nem engedték, hogy a szomáliaknak fegyverük legyen, így Ogaden nomádjai tehetetlenek voltak Memelik seregeivel szemben. Az Abd Al-Rahman bin Ahmad al-Zayla'I és Uways al-Barawi, szomáli tudósok közreműködésével hamarosan újraélesztették az iszlámot Ázsiában és Kelet-Afrikában. Az afgánok és a mahadista dervisek hatására nagy ellenállási mozgalmak indultak Szomáliában. Egy egykori nomád fiú, Mohamed Abdullah Hasszán, miután az iszlám világ több központjában is utazott, visszatért Szomáliába, és a sária rendet kezdte el hirdetni a városokban, ahol nagy sikert aratott.

1899-ben a brit fegyveres erők katonái találkoztak Hasszánnal, és egy rendes puskát adtak el neki. Mikor ennek elvesztéséről kérdezték őket, feletteseiknek azt mondták, Hasszán ellopta tőlük. 1899. Március 29-én a brit alkonzul egy nagyon rideg és sértő levelet írt neki, melyben arra hívta fel, hogy a fegyvert mihamarabb szolgáltassa vissza. Ez Hasszánt felbőszítette, és egy rövid, kurta válaszban visszautasította a vádakat. Miközben Hasszán valójában az etióp megszállókkal volt harcban, emiatt az összetűzés miatt a britekkel is harcba keveredett.[6]

Jegyzetek

  1. ↑ Divine madness: Moḥammed ʻAbdulle Ḥassan (1856-1920). Zed Books, 67. o. (1993. április 22.). Hozzáférés ideje: 2017. június 19. 
  2. ↑ Encyclopedia of African history – Page 1406
  3. ↑ The modern history of Somaliland: from nation to state – Page 78}
  4. ↑ Historical dictionary of Ethiopia – Page 405
  5. ↑ Jihad in the Arabian Sea 2011, Camille Pecastaing, In the land of the Mad Mullah: Somalia
  6. ↑ The Failure of The Daraawiish State: The Clash Between Somali Clanship and State System Abdisalam M. Issa-Salwe – the 5th International Congress of Somali Studies December 1993