Defterdár
Ebben a cikkben a Defterdár témával foglalkozunk, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken. A Defterdár olyan téma, amely felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét a mai társadalomban betöltött relevanciája miatt. A Defterdár eredetétől napjainkig tanulmányozás, elemzés és elmélkedés tárgya volt, ami különböző elméletek, megközelítések és vélemények kialakulásához vezetett a témában. Ebben a cikkben a Defterdár legfontosabb aspektusait, valamint a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. Hasonlóképpen, a Defterdár körül létező különböző perspektívákat is megvizsgáljuk azzal a céllal, hogy széles és átfogó képet adjunk a témáról.
A defterdár a török adószedők megnevezése, akik felelősek voltak az adólajstromok (defterek) összeállításáért. Az Oszmán Birodalom központi pénzügyigazgatásának vezetője, s rajta kívül az egyes tartományok (vilajetek) pénzügyei legfőbb intézőjének neve. A 15. század végétől a birodalom készpénzbevételeit és -kiadásait a „mál defterdári”, külön a szolgálati birtokok nyilvántartását a „tímár defterdári” vezette. A tényleges közvetlen adószedők az eminek voltak. Az eminek (adószedők, adóbérlők) maguk ajánlották meg, hogy az egyes településektől mennyi adót szednek be. Mivel a legtöbbet ígérők kapták a 3 évre szóló (de kedvezőbb ajánlat esetén visszavonható) megbízást, ezért ez a versengés hozzájárult az állami adók folyamatos emeléséhez. A defterdárokat és a többi fő közigazgatási személyt a szultán nevezte ki, és váltotta le. Tisztségüket a gyors meggazdagodás, ajándékozás reményében vállalták.[1]
Források
- ↑ Török hódoltság Magyarországon. Terebess Ázsia Lexikon. Terebess Hungária Kft.. (Hozzáférés: 2007. május 20.)
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |