Darwin űrtávcső
A mai világban a Darwin űrtávcső széles körű érdeklődés és vita tárgyává vált. A Darwin űrtávcső megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, sokféle véleményt és álláspontot generálva. Hatása a társadalom számos aspektusában érezhető, a politikai szférától a kulturális szféráig, és jelentősége folyamatosan változik. Ebben a cikkben a Darwin űrtávcső különböző aspektusait, történetét, hatását és jövőbeli vetületeit tárjuk fel azzal a céllal, hogy alaposan megértsük ezt a jelenséget és mai hatását.
| Darwin űrtávcső | |
| Űrügynökség |  Európai Űrügynökség |
| Típus | projekt |
| Küldetés | |
| Hordozórakéta | Szojuz-Fregat |
| A Darwin űrtávcső weboldala | |
A Darwin űrtávcső az ESA tervezett csillagászati műhold-rendszere volt, melyet 2015-ben, vagy később állítottak volna Föld körüli pályára, de a programot törölték. A műszeregyüttes három, 3 méter átmérőjű, az infravörös tartományban működő űrtávcsőből állt volna, melyek fényüket egy központi egységbe küldik. Interferometriai módszerrel a három távcső egyesített felbontása elérte volna az ívmásodperc ezredrészét. Célja elsősorban exobolygók közvetlen érzélkelése lett volna (melyeknek sugárzási csúcsa az infravörös tartományba esik).
