Délkelet-anatóliai régió
A mai világban a Délkelet-anatóliai régió olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Számos oldalával és a kortárs társadalomban betöltött relevanciájával a Délkelet-anatóliai régió állandó vitaponttá vált különböző területeken, a politikától a szórakoztatásig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Délkelet-anatóliai régió különböző aspektusait, elemezve annak az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását, valamint a populáris kultúrára gyakorolt hatását. Ezen túlmenően alaposan megvizsgáljuk a Délkelet-anatóliai régió-hez kapcsolódó legújabb fejlesztéseket és fejlesztéseket, hogy átfogó képet adhassunk erről a jelenlegi helyzetben igen jelentős témáról.
A Délkelet-anatóliai régió (törökül: Güneydoğu Anadolu) Törökország egyik régiója, délre fekszik az ún. Anti-Toros–hegységtől. Dombvidékek és síkságok váltják egymást a területen, mely Szíriáig nyúlik. Búzát és árpát termesztenek itt.
A kelet- és délkelet-anatóliai terület a hivatalosan nem elismert Kurdisztán része, a lakosok jelentős része is kurd származású. A kurdok erőfeszítései ellenére a török kormány nem hajlandó autonómiát adni a kurdoknak, így Kurdisztán létezését sem ismeri el.[1]
A terület fejlesztésére jött létre a Délkelet-Anatólia projekt.
Tájegységek
A Délkelet-anatóliai régió a Toros-hegység délkeleti részét foglalja magába, két tájegységre tagolható:
Közép-Eufrátesz
Dicle tájegység
Tartományok
Jegyzetek
- ↑ Kirisci, Kemal, Gareth M. Winrow. The Kurdish Question and Turkey: An Example of a Trans-state Ethnic Conflict. Frank Cass (1997)
