Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Czibulás Péter-et és annak a mai társadalomra gyakorolt hatását. Megjelenése óta a Czibulás Péter végtelenül sok véleményt és vitát generált, és visszatérő beszédtéma lett. Az elmúlt években a Czibulás Péter még nagyobb relevanciára tett szert, és olyan sokrétű szempontokat is befolyásol, mint a politika, a gazdaság, a kultúra és a technológia. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni, hogy a Czibulás Péter milyen különböző szögekből közelíthető meg, megvizsgálva annak következményeit és kihívásait a mai világban. Kétségtelen, hogy a Czibulás Péter továbbra is gondolkodásra és elemzésre ad okot, és ez a cikk a fontosságára és jelentőségére próbál rávilágítani.
Czibulás Péter | |
![]() | |
Az arcmásával ellátott artézi kút a Szigligeti Színház falán | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1940. január 20. Budapest |
Elhunyt | 2003. szeptember 29. (63 évesen) |
Származás | magyar |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1961-2003 |
Czibulás Péter IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Czibulás Péter témájú médiaállományokat. | |
Czibulás Péter (Budapest, 1940. január 20. – Szolnok, 2003. szeptember 29.) magyar színművész.
Pályáját 1961-ben kezdte az egri Gárdonyi Géza Színházban. 1964–1967 között a Vígszínház, 1967–1981 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. Egy évadot játszott a Népszínházban, majd négyet a Nemzeti Színházban. 1986–2002 között ismét a szolnoki Szigligeti Színház színésze volt.[3][4] 2003-ban hunyt el.[5][6]
Emlékére 2005-ben Varga Gábor szobrászművész egy a színész arcmásával ellátott artézi kutat készített, amely a Szigligeti Színház falában található.[7]