Czakó Kálmán (botanikus)

Ma a Czakó Kálmán (botanikus)-ről fogunk beszélni, amely téma az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Czakó Kálmán (botanikus) olyan probléma, amely minden korosztályt, nemet és társadalmi osztályt érint, mivel a mindennapi élet különböző területein fontos. Ebben a cikkben a Czakó Kálmán (botanikus)-hez kapcsolódó különböző szempontokat és szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak lehetséges következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Annak érdekében, hogy holisztikus képet adjunk a Czakó Kálmán (botanikus)-ről, megvizsgáljuk annak eredetét, fejlődését és a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy jobban megértse a Czakó Kálmán (botanikus)-et és annak világunkra gyakorolt ​​hatását!

Czakó Kálmán
Született1843. december 7.[1][2][3][4]
Hernádnémeti
Elhunyt1895. november 8. (51 évesen)[1][2][3][4]
Budapest[5]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • botanikus
  • orvos
  • egyetemi oktató
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
SírhelyeFiumei úti sírkert (12. parcella 8. sor 53. sírhely (felszámolták))[6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Czakó Kálmán témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a botanikusról és orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Czakó Kálmán (egyértelműsítő lap).

Telegdi Czakó Kálmán (Hernádnémeti, 1843. december 7. – Budapest, 1895. november 8.) botanikus, orvos. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Czakó”.

Családja

Hernádnémetiben született, Czakó János földbirtokos és Kardos Klára fiaként.

1877. január 9-én Budapesten, a Kálvin téri református templomban házasságot kötött Machik Máriával, Machik Károly és Erdélyi Teréz lányával, esküvői tanúja Krenner József volt.[7]

Életpályája

Elemi iskoláját szülőhelyén végezte, a középiskolát Miskolcon és Sárospatakon, ahol teológiát is hallgatott, s ezután három évig néptanítóként működött a gávai (Szabolcs vármegye) református egyházban mint iskolatanító és orgonista. Orvosdoktori oklevelét 1870-ben szerezte a pesti egyetemen, majd 1870-től a kolozsvári egyetemen Genersich Antal tanár mellett, 1871 októberétől pedig a pesti egyetemen lett kórboncnok tanársegéd. Párhuzamosan a gyermekkórház boncolója is volt. 1872-ben állami ösztöndíjat nyert külföldi tanulmányútra, húsz hónap alatt számos egyetemet és állatorvosi tanintézetet keresett fel, a bécsi és a berlini orvosi karon előadásokat hallgatott. Két év múlva hazatérve, 1874-ben (Galambos Márton halála után) az Állatorvosi Főiskolán a kórbonctan- és gyógyszertan nyilvános rendes osztályvezető tanára volt és a növénytant is ő adta elő. Amint nekrológjában a rá emlékezők írták: ő vetette meg alapját „az intézet kórbonctani, növénytani és gyógyszertani gyűjteményeinek”. Az intézeti herbáriumot mintegy 3000 fajból álló saját gyűjtésű maggyűjteményével, továbbá külföldi botanikusokkal csere útján mintegy 12 000 fajra szaporította. 1888-tól a különvált gyógyszertani osztályt vezette. 1889-től hat évig az állatorvosi tiszti vizsga vizsgabizottságában is helyet foglalt.

1881-től az általa szervezett Magyar Királyi Vetőmagvizsgáló Állomás első igazgatója lett[8] és a magyarországi vetőmagvizsgáló állomások hálózatának létesítésében is tevékenyen részt vett. A herefélék ólomzárolását is ő kezdte meg.

1885-ben a budapesti általános országos kiállításon intézménye megjelenítésén kívül csoportbiztosként és a zsűri tagjaként is kiemelkedő munkát végzett.

1893. november 14-én a király királyi tanácsosi címmel tüntette ki.[9]

Fiatalon, hosszas vissza-visszatérő szenvedés után (tüdőbeteg volt, s egyik szemét is elvesztette) csaknem 52 évesen halt meg Budapesten, 1895. november 8-án. November 10-én temették el a Kerepesi temetőben, a 12. parcella 8. sor 53. sírhelyére. Sírját azóta felszámolták.

Szakirodalmi munkássága a kórbonctanon kívül a növénytant, méregtant. sőt a mezőgazdasági tudományokat is felölelte.

Főbb munkái

Jegyzetek

  1. ↑ a b Növénynevek Nemzetközi Katalógusa (angol nyelven). Növénynevek Nemzetközi Katalógusa
  2. ↑ a b Czakó, 2017. október 9., Kalman Czakó, szerző idézése a botanikában és mikológiában
  3. ↑ a b Harvard University Herbaria & Libraries Index of Botanists (angol nyelven). Harvard Index of Botanists . Harvard University Herbaria and Libraries. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02922.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  6. ↑ https://library.univet.hu/portre/sirok.pdf
  7. ↑ A Budapest-Kálvin téri ref. egyházközség házassági anyakönyve, 5/1877. folyószám.
  8. ↑ A Magyar Királyi Vetőmagvizsgáló Állomás 1881-ben kezdte meg működését a budapesti állatorvosi akadémia növénytani tanszékének laboratóriumában. Önállóságát 1891-ben nyerte el. 1895-ben bekövetkező halála után a földművelésügyi miniszter dr. Degen Árpádot bízta meg az állomás vezetésével.
  9. ↑ K 19 – Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 69. kötet – 423. oldal

Források