Ebben a cikkben elmélyülünk a Cumbia lenyűgöző világában, feltárva annak számos oldalát és relevanciáját a jelenlegi környezetben. Az eredetétől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig minden lényeges szempontot részletesen elemezünk, átfogó és teljes képet adva erről a témáról. A Cumbia számos területen érdeklődés és vita tárgya volt, és ezen a kutatáson keresztül megpróbáljuk megvilágítani fő összetevőit és következményeit. Csatlakozzon hozzánk ezen az izgalmas utazáson, hogy felfedezze mindazt, amit a Cumbia kínál számunkra, és a mai világban betöltött szerepét.
| Cumbia | |
| Stíluseredet | Afrikai zene, esetleg guineai cumbe |
| Kulturális eredet | Afrikai és indián rabszolgák zenéje, Kolumbia és Panama. |
| Hangszerek | Ütőhangszerek, fafúvósok, dob, claves, güiro, fuvola, maracas. Egyéb: szaxofon, trombita, billentyűs hangszerek, harsona, gitár, harmonika |
| Népszerűség | 1920-as-1970-es években Kolumbiában, 1950-es évektől napjainkig jelen van a többi latin-amerikai országban és az Amerikai Egyesült Államokban is. |
| Társműfajok | |
| Cumbia villera – cumbia ranchera - perui cumbia – tecnocumbia | |
| Alműfajok | |
| Cumbia rap | |
| Alműfajok régiók szerint | |
| Columbia - Argentína - Mexikó - El Salvador - Bolívia - Peru - Chile | |
A cumbia (ejtsd: ’kumbja’) vagy cumbiamba kolumbiai eredetű, páros ütemű latin tánc és zenéje. Kolumbiában alakult ki, majd egész Latin-Amerikában elterjedt, ahol az egyik legnépszerűbb tánccá vált egyszerű ritmusának és könnyű táncolhatóságának köszönhetően.
Elnevezésének eredete, bár nem teljesen tisztázott, valószínűleg az afrikai cumbé táncra vezethető vissza, amelyet a spanyol hódítások és a rabszolgaság időszakában afrikai rabszolgák vittek Kolumbiába. Az egyes latin-amerikai országok saját népzenéjével keveredve számos variánsa alakult ki, főleg a hangszereket illetően.
A cumbia zenéje 4/4 ütemű, ritmusa általában 90–92 BPM. Eredetileg páros tánc: a nő hosszú szoknyát visel, és égő gyertyát tartva az egyik kezében a csípőjét ringatja, miközben a férfi a háta mögött táncol. Mint modern táncot azonban, főleg nők szokták egyedül táncolni; jellemzője a csípőringatás, és közben – a 4. ütemben – egyhelyben történő megfordulás.