Csung

Napjainkban a Csung a világ számos emberének érdeklődésére számot tartó témává vált. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásáig a Csung olyan téma, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki. Mind a terület szakértői, mind a hétköznapi emberek időt és erőfeszítést fordítottak a Csung megértésére és elemzésére, hogy jobban megértsék annak fontosságát és az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Csung-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokat fogjuk megvizsgálni, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról, amely ma nagyon fontos.

Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros, valamint a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

A csung (忠; pinjin: zhōng; japán olvasata Hepburn-átírással: chū, magyaros átiratban csú; koreai olvasatban: cshung, 충; jelentése: „hűség”) a konfucianizmus egyik alapfogalma.

A japán konfucianizmusban a busidó sarkköve: a szamurájokat kötötte urukhoz, a hűbérurakat a sógunokhoz a szó szoros értelmében mindhalálig. A Meidzsi-korban (1868–1912) a császárra és az államra is kiterjesztették, ámbár az előbbihez hagyományosan a kó (gyermeki szeretet) fűzte alattvalóit. A csú az Edo-kor (1600–1867) nagyobb részétől eltekintve azonban sosem akadályozta meg a daimjókat és általában az alárendelteket abban, hogy köpönyeget forgassanak (gekokudzsó).

Források