Csulim (Ob)

A mai világban a Csulim (Ob) olyan téma, amely egyre fontosabbá vált, és sokak figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a tudományos területen betöltött relevanciája, akár a történelemben betöltött fontossága miatt, a Csulim (Ob) mély érdeklődést váltott ki különböző ágazatokban. Ez a jelenség széleskörű vitát váltott ki, és számos vizsgálatot késztetett a következményeinek jobb megértésére. Mivel a Csulim (Ob) folyamatosan fejlődik, kulcsfontosságú, hogy alaposan elemezzük hatását és feltárjuk lehetséges következményeit. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Csulim (Ob) mai szerepét, és foglalkozunk a relevanciájával a különböző kontextusokban.

Ez a szócikk az Ob mellékfolyójáról szól. Hasonló címmel lásd még: Csulim (egyértelműsítő lap).
Csulim
Közigazgatás
OrszágokOroszország
Földrajzi adatok
Hossz1799 km
Vízhozam785 m³/s
Vízgyűjtő terület134 000 km²
Forrás
  • Cherny Iyus
  • Bely Iyus
é. sz. 54° 56′ 56″, k. h. 89° 50′ 02″54.948900°N 89.833900°E
TorkolatOb
é. sz. 57° 43′ 54″, k. h. 83° 49′ 34″57.731700°N 83.826100°E
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Csulim témájú médiaállományokat.

A Csulim (oroszul: Чулым) folyó Szibériában, az oroszországi Hakaszföldön, a Krasznojarszki határterületen és a Tomszki területen. Az Ob jobb oldali mellékfolyója.

Földrajz

Hossza: 1799 km, vízgyűjtő területe: 134 000 km², átlagos vízhozama: 785 m³/s.

A Kuznyecki-Alatau lejtőin eredő Fehér- és Fekete Ijusz-folyók egyesüléséből keletkezik Hakaszföld északi határánál. Felső szakaszán hegyi jellegű folyó, Nazarovo és Acsinszk város között nagy kanyart képez. Acsinszk után észak felé folyik, a hegyekből kiérve ágakra bomlik, medre 1200 m-ig is kiszélesedik, széles árteret képezve kanyarog. A Kemcsug folyó torkolatától a Csulim nyugat-délnyugat felé halad, majd a Kija torkolatától élesen északnyugat felé fordul és jobbról ömlik az Obba.

A folyó főként olvadékvizekből táplálkozik, magas vízállása májustól júliusig tart. November elejétől április végéig befagy, a tavaszi jégzajlás idején gyakran nagy jégtorlaszokat képez.

A torkolattól felfelé 1173 km-ig hajózható, de a meder kanyargóssága és a sok zátony megnehezíti a hajózást.

Mellékfolyói

  • jobbról: a Kemcsug (441 km), a Csicskajul (450 km) és az Ulujul (411 km)
  • balról: a Kija (548 km) és a Jaja (380 km)

Városok

  • Acsinszk, 114 000 fő (2006); város a Transzszibériai vasútvonalon vasúti és közúti híddal; kőolajfinomító, cementgyár.
  • Nazarovo, 54 900 fő (2005)
  • Aszino, 27 500 fő (2007); közelében 2006-ban új közúti híd épült a Tomszki terület északkeleti vidékei felé.

A folyó neve az egykori őslakosok, a türk nyelvű népekhez tartozó csulimok nevét őrzi. Képviselőik a folyó középső és alsó szakaszának kisebb településein élnek.

Források