Csizma
A mai világban a Csizma olyan téma, amely egyre fontosabbá vált, és nagy érdeklődést vált ki a társadalomban. A Csizma-ről évek óta vitatkoznak és tanulmányoznak különböző tudományágak szakértői, akik igyekeznek megérteni és elemezni a különböző területekre gyakorolt hatásait. Akár történelmi, tudományos, kulturális vagy társadalmi megközelítésből, a Csizma világszerte felkeltette az emberek kíváncsiságát és figyelmét. Ebben a cikkben elmélyülünk a Csizma izgalmas világában, feltárva eredetét, időbeli alakulását és mai hatását.
A csizma hosszúszárú lábbeli. Külön speciálitás a női csizma, némely vidéken még a piros csizma, melyet a jobbmódú paraszt nők viseltek, továbbá a díszmagyarhoz való színes csizmák stb., melyeknek elkészítésében a magyar mesteremberek kiváló ügyességet tanusítanak. A csizmák formája és minősége különben a különböző osztályok igényeihez alkalmazkodik s másforma csizmát visel a földműves, jobbat a földes gazda, másneműt a mesterember s finomabbat az úri osztály. E cikk nagy kelendőségénél fogva a csizmadiák a magyar városokban nagy számban voltak s egyes tiszta magyar vidékeken nagy számban találhatók voltak még 1900 körül is, úgy ahogy hajdan a céhekben, úgy később az ipartestületben, illetve más társulati kötelékben sok helyütt domináló szerepet vittek.
Elnevezés
- A csizma szó oszmán-török eredetű, és szerb-horvát közvetítéssel került Magyarországra, első említése 1492-ből való.
- Valószínűnek látszik, hogy gyöke csisz a csiszol, csinál szók gyökével azonos, mennyiben (kivált régenten) a csizma fényesre csiszolt bőranyagból készült, különböztetésfil a finomítatlan bocskorbőrtől.
Forrás: Czuczor-Fogarasi szótár
Források
- Csizma. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X