Cseh fejedelmek és királyok családfája

Az alábbi családfa a Cseh Fejedelemség és a Cseh Királyság uralkodóinak a leszármazását mutatja be, 872-től 1471-ig. Az első cseh fejedelem, I. Bořivoj — feltehetően — 872-ben kezdte meg az uralkodását. A családfában 1471 a záróidőpont. A Cseh Királyságnak a jelen családfában fel nem tüntetett (későbbi) uralkodóiróé lásd a Hunyadi-család, a Jagelló-ház, a Habsburg-ház, és a Wittelsbach-ház családfáját. Elsősorban a kezdeti időszak évszámai bizonytalanok; ezeknél és az uralkodók számozásánál is a vonatkozó cseh weblapot tekintettük irányadónak, lásd:. Azok a személyek, akiknél nincs utalás a családi névre vagy a származási helyre, valamennyien a Přemysl-ház tagjai voltak. A fejedelem és a király (királyné) cím értelemszerűen a cseh uralkodót (és házastársát) jelöli; ha a cseh uralkodó más országok uralkodója is volt, erre külön utalunk a családfában.

A családfa

  I. Bořivoj
852/855 – 888/889?, fejedelem: 872?-883?, és 885?-889? .		                       
                             
      
I. Spitihnyev
875 körül – 915, fejedelem: 894-915 .		 I. Vratiszláv
885 körül – 921, fejedelem: 915-921 		                       
                               
      
  I. (Szent) Vencel
907 körül – 935, fejedelem: 921-935, Csehország fővédőszentje .		 I. (Kegyetlen) Boleszláv
915 körül – 972, fejedelem: 935-972		                       
                                 
        
    II. (Jámbor) Boleszláv
935 körül – 999, fejedelem: 972-999		   Doubravka 933/936 - 977, hercegnő I. Mieszko
935 körül – 992, lengyel nagyfejedelem: 962-992 (Piast-ház)		                 
  
                                
           
III. (Vörös) Boleszláv
968/971 – 1037/1039, fejedelem: 999-1002 (trónfosztva), 1003 (trónfosztva) 		 Jaromír
975? – 1035, fejedelem: 1003 (trónfosztva), 1004-1012 (trónfosztva), 1033-1034 (trónfosztva), 1034-1035		 Ulrik
975 – 1034, fejedelem: 1012-1033 (trónfosztva), 1034 (lemondott)		 Vladivoj
981? – 1003, fejedelem: 1002-1003 (Piast-ház)		                   
                             
        I. (Megújító) Břetiszláv
1002/1005/ – 1055, fejedelem: 1034/1035-1055		                   
                                 
                            
    II. Spitihnyev
1031 – 1061, fejedelem: 1055-1061		 II. Vratiszláv
1031 – 1092, fejedelem: 1061-1085, I. Vratiszláv király: 1085-1092 		             I. (Brnoi) Konrád
1035 – 1092, fejedelem: 1092		 I. (Szép, Olomouci) Ottó
1045 – 1087, herceg		     
                                   
                      
II. Břetiszláv
1060 körül? – 1100, fejedelem: 1092-1100		 II. Bořivoj
1064 – 1124, fejedelem: 1100-1107 (trónfosztva), 1117-1120 (trónfosztva)		 I. Ulászló
1070 körül – 1125, fejedelem: 1109-1117 (lemondott), 1120-1125		       I. Szobeszláv
1090? – 1140, fejedelem: 1125-1140		   Znojmoi Litold
? – 1112, herceg		 Szvatopluk
1080 körül – 1109, fejedelem: 1107-1109
                                    
                
    II. Ulászló
1110 körül – 1174, fejedelem: 1140-1158, I. Ulászló király: 1158-1172 (lemondott)		     Henrik
? – 1169, herceg		 II. Szobeszláv
1128 körül – 1180, fejedelem: 1173-1178 (trónfosztva)		 II. Vencel
1137 – 1192 után, fejedelem: 1191-1192 (trónfosztva)		 Znojmoi Konrád
? – 1161, herceg		 
                                  
           
Frigyes
1142 körül – 1189, fejedelem: 1172-1173 (trónfosztva), 1178-1189		 I. Ottokár
1155/1167? – 1230, fejedelem: 1192-1193 (trónfosztva), 1197-1198, I. Ottokár király: 1198-1230 		 III. Ulászló Henrik
1160/1165 – 1222, fejedelem: 1197 (lemondott)		 III. Bretiszláv Henrik
1137 körül – 1197, fejedelem: 1193-1197 		         II. Konrád Ottó
1135/1141 – 1191, fejedelem: 1189-1191		     
                              
    I. (Félszemű) Vencel
1205 – 1253, király: 1230-1253		                        
                              
    II. (Nagy) Ottokár
1232 – 1278, király: 1253-1278, Ottokár, Ausztria hercege: 1251-1276 		                        
                              
Gutta (Juta)
1271 – 1297, királyné (Habsburg-ház)		 II. Vencel
1271 – 1305, király: 1278-1305, I. Vencel, lengyel király: 1290/1291-1305		 Erzsébet Richeza
1288 – 1335 királyné (Piast-ház)		 I. (Habsburg) Rudolf
1281/1282 – 1307, király: 1306-1307, Rudolf, címzetes lengyel király: 1306-1307, III. Rudolf, Ausztria hercege: 1298-1306 (Habsburg-ház)		                    
    
                                
               
III. Vencel
1289 – 1306, király: 1305-1306, II. Vencel, lengyel király: 1305-1306, Vencel (László) magyar király: 1301-1305 (lemondott) 		 Anna
1290 – 1313, királyné		 Karintiai Henrik
1265, vagy 1273 – 1335, király: 1306 (elűzték), 1307-1310 (trónfosztva), Henrik, címzetes lengyel király: 1306, 1307-1310, VI. (VIII.) Henrik, Karintia hercege: 1295/1310-1335 (Karintiai-ház /Meinhard-család/) 		 Erzsébet
1292 – 1330, királyné		 Luxemburgi (Vak) János
1296 – 1346, király: 1310-1346, János, címzetes lengyel király: 1310-1346 (Luxemburg-ház) 		          
   
                              
              I. Károly
1316 – 1378, király: 1346-1378, IV. Károly, a Szent Római Birodalom császára:1355-1378, római király: 1347-1378 (Luxemburg-ház)		              
                                
      
            IV. Vencel
1361 – 1419, király: 1378-1419, Vencel, római király: 1376-1400 (trónfosztva), (Luxemburg-ház)		 Zsigmond
1368 – 1437, király: 1419-1437, a Szent Római Birodalom császára: 1434-1437, római király: 1410-1437, Zsigmond, magyar király: 1387-1437 (Luxemburg-ház)		          
                              
            Habsburg Albert
1397 – 1439, király: 1437-1439, II. Albert, római király: 1438-1439, Albert, magyar király: 1437-1439, V. Albert, Ausztria (Alsó-Ausztria) hercege: 1404-1439 (Habsburg-ház)		 Erzsébet
1409 – 1442, királyné (Luxemburg-ház)		            
  
                                
      
    Poděbrad György (Jiři z Kunštátu a Poděbrad)
1420 – 1471, király: 1458-1471		 III. (Szász) Vilmos
1425 – 1482, türingiai tartománygróf (Wettin-ház)		 Anna
1432 – 1462, hercegné (Habsburg-ház)		 Utószülött László
1440 – 1457, király: 1440/1453-1457, V. László, magyar király: 1444-1457, László, Ausztria (Alsó-Ausztria) hercege: 1440-1453, főhercege: 1453-1457 (Habsburg-ház) 		            
  
                               
    Poděbrady Henrik (Poděbrady Hynek / Jindřich (Hynek) Minsterberský)
1452 – 1492, herceg		   (Szász) Katalin
1453 – 1534, hercegné (Wettin-ház)		                  
   

Jegyzetek

  1. ↑ - hozzáférés: 2022. június 22.
  2. ↑ - hozzáférés: 2022. június 22.
  3. ↑ A hagyomány szerint, I. Bořivoj a mitikus dinasztiaalapító ős, Přemysl Oráč (Szántóvető Přemysl) és felesége, Libuše fejedelemasszony nyolcadik leszármazottja volt.
  4. ↑ Van olyan állítás, hogy 883-885 között az ismeretlen származású / eredetű Strojmír (? - 885 után) volt a fejedelem. Lásd: – hozzáférés: 2022. június 22.
  5. ↑ Van olyan állítás, hogy 890-894 között a cseh fejedelem I. (Szépszemű) Szvatopluk (830 körül – 894) nagymorva fejedelem (870-871, 871-894) volt. Lásd: – hozzáférés: 2022. június 22.
  6. ↑ I. Vratiszláv felesége, Drahomíra ze Stodor (877 körül / 890 körül - 935 után) fejedelemasszony, a férje halála után, de még abban az évben (921) meggyilkoltatta az anyósát, I. Bořivoj fejedelem özvegyét, Szent Ludmilla (860 körül - 921) fejedelemasszonyt.
  7. ↑ I. (Szent) Vencel fejedelmet az öccse – és utóda – I. (Kegyetlen) Boleszláv fejedelem 935-ben megölte Stará Boleslavban (ma: Brandýs nad Labem-Stará Boleslav).
  8. ↑ Van olyan állítás, hogy 1003-1004 között (ekkor trónfosztva) IV. Boleszláv (967? - 1025) volt a cseh fejedelem (ő I. (Vitéz, Bátor) Boleszláv lengyel nagyfejedelem (992-1025), majd király (1025), I. Mieszko nagyfejedelem fia /Piast-ház/). Lásd: – hozzáférés: 2022. június 22.
  9. ↑ Királyként, elölről, újra kezdődött a cseh uralkodók számozása, azzal, hogy csak I. Vratiszláv király számozott azon királyok közül, akiknek a keresztneve többé már nem fordult elő. – I. Vratiszláv királyi címe még nem volt öröklődő cím. Mindezekre lásd: - hozzáférés: 2022. június 22.
  10. ↑ I. Ottokár királlyal kezdődően vált örökletessé a cseh királyi cím. – I. Ottokár királynak és második feleségének, Árpád-házi Konstancia (1180 körül – 1240) cseh királynénak a leánya volt Prágai Szent Ágnes (1205 – 1282) szerzetes-nővér.
  11. ↑ III. Bretiszláv Henrik fejedelem, a forrásokban, Henrik Bretiszláv, avagy I. Henrik Bretiszláv, illetve I. Henrik fejedelem néven is szerepel.
  12. ↑ II. (Nagy) Ottokár király a dürnkruti – avagy második morvamezei – csatában elesett (1278).
  13. ↑ III. Vencel királyt 1306-ban, Olomoucban meggyilkolták, a tettes (tettesek) ismeretlen(nek). – Amennyiben III. Vencel cseh királyt László – és nem Vencel – néven tartjuk magyar királynak, akkor őt kellene V. Lászlóként magyar királynak tekintenünk.
  14. ↑ - hozzáférés: 2022. június 22.
  15. ↑ Karintiai Henrik, cseh királyként történő jelölése, helyesen, Henrik király (nem II. Henrik); a fejedelmek – az uralkodók számozása szempontjából –; nem minősültek a királyok elődjeinek. Lásd: – hozzáférés: 2022. június 22. – Abban, hogy Henrik cseh király hányadik Henrik volt, mint Karintia hercege, illetve mettől meddig illette meg ez az uralkodói cím, megoszlanak a források. Lásd: és – mind a kettőhöz hozzáférés: 2022. június 22.
  16. ↑ Luxemburgi János király a crécyi csatában (1346) elesett.
  17. ↑ A Szent Római Birodalom császára, illetve a római király uralkodói címekkel kapcsolatban – a továbbiakban is – lásd még: - hozzáférés: 2022. június 22.
  18. ↑ A husziták 1421-ben kimondták Zsigmond király trónfosztását, és cseh királlyá a Gediminas-házból származó Nagy Vitold (Vytautas) (1350 körül – 1430) litván nagyfejedelmet (1392-1430) választották, amit Vitold el is fogadott. Vitold a királyi címről 1423-ban lemondott. Vitold egyébként – maga helyett – az unokaöccsét, Žygimantas Kaributaitist (cseh nyelven: Zikmund Korybutovič, a magyar nyelvben: Koributovics Zsigmond) (1395 körül – 1435) küldte Csehországba, ahol őt a husziták 1422-ben adminisztrátorrá, gyakorlatilag kormányzóvá választották. 1427-ig, ha nem is folyamatosan, de be tudta tölteni ezt a tisztséget, amíg a prágai radikális huszitákkal nem szállt szembe, de ez után sem szakított a husziták mozgalmával. Végleg 1434-ben tért vissza Litvániába. 1435-ben részt vett a vilkomiri csatában. Tisztázatlan, hogy a csatában, vagy azt követően, milyen körülmények között vesztette életét. A husziták 1424-ben, Prágában királlyá választották, de nem lett megkoronázva.
  19. ↑ Utószülött László király halála után, olyan híresztelések terjedtek el, hogy az uralkodót megmérgezték.
  20. ↑ A Cseh Királyság történetében az 1439/1440-1453 közötti időszak – de facto – interregnumnak minősült. Lásd: – hozzáférés: 2022. június 22.

Források