Csíksomlyói naptárkő
Ma a Csíksomlyói naptárkő a mai társadalomban nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma. Több szempontból is ez a téma vitát váltott ki, és felkeltette a szakértők és a következményeinek megértésében érdekelt emberek figyelmét. A történelem során a Csíksomlyói naptárkő tanulmányozás és elemzés tárgya volt, és alapvető szerepet játszott a személyes, szakmai és társadalmi szintű döntéshozatalban. Ebben a cikkben a Csíksomlyói naptárkő-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, azzal a céllal, hogy teljes és naprakész képet nyújtsunk annak fontosságáról és relevanciájáról a jelenlegi panorámában.
A csíksomlyói naptárkő (napkő, napoltárkő) két faragott kőhengerből áll. A Csíksomlyói kegytemplom és kolostorban helyezték el.
Története
Erdélyben a Csíksomlyó fölötti Somlyóhegyen talált, kőből készített bronzkori csillagászati műszer. Kr. e. 1800-1700 között lehetett használatban.[1]
A kiállított tájékoztató felirat szerint „Pogánykori ősvallás kőemléke, középen kígyóábrázolás”. A dob-szerű kőhengeren koncentrikus körök, cikk-cakk minták láthatóak.
„Vécsey Gyula gyűjtéséből származik az az adat, mely szerint a két csíksomlyói Nap-követ az asszonyok régen „tiszta kendővel éppúgy megérintették, mint most a Mária szoborral teszik” ... Babba (Mária) kapcsolata a régi Nagyasszony emlékeinként tisztelt napoltárkövekkel nyilvánvaló”[2]
A napkő a legnagyobb tárgyi bizonyítéka annak, hogy Csíksomlyó volt a Kárpát-medencében a napkultusz központja.[3] A napkő megnézéséért is érdemes elmenni Csíksomlyóra! Isten csodája, hogy megmaradt napjainkig! Ősi bizonyságául Csíksomlyónak!
Jegyzetek
- ↑ Encyclopeadia Hungarica. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, 370. o.. ISBN 0-9695894-0-9
- ↑ Takács, György. Babba Mária - adalékok a magyarság őshitének istenanya alakjához. Debrecen: Főnix könyvek, 71. o. (2002). ISBN 963-86315-1-1
- ↑ Daczó, Árpád P. Lukács OFM. Csíksomlyó ragyogása. Csíkszereda: Pallas Akadémia Könyvkiadó, 56. o. (2010). ISBN 978-973-665-303-2