Csáky Zénó

A Csáky Zénó olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Megjelenése óta nagy érdeklődést váltott ki, és számos vita és vita tárgya volt. Akár mai relevanciája, akár történelmi hatása miatt, a Csáky Zénó továbbra is nagy jelentőségű kérdés az egész társadalom számára. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Csáky Zénó különböző dimenzióit és életünk különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Az eredetétől a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig megvizsgáljuk, hogyan hagyott nyomot a Csáky Zénó a történelemben, és hogyan marad továbbra is aktuális.

Csáky Zénó
Született1840. március 8.[1]
Korompa[1]
Elhunyt1905. október 2. (65 évesen)[1][2]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
SzüleiCsáky Ágoston
Foglalkozása
  • földbirtokos
  • politikus
Tisztsége
  • a magyar főrendiház tagja (1885. május 15. – 1905. október 2.)
  • Szepes vármegye főispánja (1896. február 29. – 1905. október 2.)
SírhelyeÁgostháza[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Csáky Zénó témájú médiaállományokat.

Körösszeghy gróf Csáky Zénó (Korompa, 1840. március 8. – Budapest, 1905. október 2.) felvidéki főúr, nagybirtokos, Szepes vármegye főispánja, titkos tanácsos, Szepességi Történeti Társaság elnöke, Magyar Képzőművészeti Egyetem tiszteletbeli tagja.

Család származása

Apja gróf Csáky Ágoston (1803–1883) politikus, Szepes vármegye főispánja, anyja Prónay Iphigenia bárónő (1807–1874).

Élete

Testvére Csáky Albin, aki országgyűlési képviselő, főrendiházi elnök, vallás és közoktatási miniszter és tárnokmester volt.

Tizenhat éves volt, amikor a katonai pályára lépett, részt vett az 1859-es itáliai hadjáratban, és 1863-ban mint főhadnagy szerelt le.

1867-ben Szepes vármegye főútigazgatója lett. Nagy érdemei voltak, hogy a Tátra alatti településeket összekötő utak megépültek. Atyja halála után (1883) megvált állásától és átvette a családi hitbizományi javak kormányzását. Családi birtokai Szepes-Sümegen voltak.

1896-tól Szepes vármegye főispánja lett és ezt a tisztséget egészen a haláláig töltötte be. A Szepesség kulturális, társadalmi és gazdasági életének tevékeny résztvevője volt. Fontos szerepe volt, hogy a fürdőkultúra ezen a részen megindult. Nagyon sok társadalmi megbízatása volt és sokat tett Szepesség népének anyagi és erkölcsi előmozdítására.

Csáky Zenó a főrendiház élethossziglan megválasztott tagja volt.

1903. szeptemberétől Csáky Zénó Szepes vármegye főispánja részére a titkos tanácsosi méltóságot adományoztak. A szász Albrecht-rendnek[4] a nagykeresztese volt.

Felesége Eszterházy Leontin grófnő volt.

Halála után 1908-ban a tátralomnici parkban egy emlékművet állítottak az emlékére, amelyről akkor a fővárosi lapok is részletes és fényképes tudósítást adtak. A szoborkompozíció egy durva mészkőből építették és ennek a tetejére helyezték el a faragott fehér kő mellvédet. Felirata jelezte, hogy „Közadakozásból, Szepes vármegye közönségétől” állították fel. gróf Csáky Zénó emlékműve

Emlékezete

  • Halála után 1908-ban a tátralomnici parkban egy emlékművel tisztelték meg, de az emlékművet a csehszlovák államfordulat után eltávolították.[5]
  • A Magyarországi Kárpátegyesület a XXXIII. közgyűlésén 1906-ban Tátrafüreden megörökítették jegyzőkönyvileg is gróf Csáky Zenó, Szepesvármegye volt főispánjának és az egyesület volt dísztagjának emlékét.

Hivatkozások

  1. ↑ a b c d PIM-névtér
  2. ↑ Országos Széchényi Könyvtár. Országos Széchényi Könyvtár
  3. ↑ Országos Széchényi Könyvtár. Országos Széchényi Könyvtár
  4. ↑ Szász királyi Albrecht-rend, melyet II. Frigyes Ágost szász király alapított 1850. december 31-én az albertini ág törzsatyjának, Bátor Albrecht hercegnek emlékezetére, polgári erényekben, tudományban, művészetben jelesek jutalmazására.
  5. ↑ kozterkep.hu; emlekhelyek.csemadok.sk

Források