Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Cowper-mirigyek milyen hatást gyakorolt a modern társadalomra, elemezve annak különböző oldalait és következményeit. A Cowper-mirigyek megjelenése óta vitát váltott ki a mai világra gyakorolt befolyásáról, a különböző területekre gyakorolt hatásairól és az idők során bekövetkező fejlődéséről. Beleásunk a Cowper-mirigyek történetébe és kontextusába, valamint a jelenséggel kapcsolatos különböző perspektívákba. Ezzel az átfogó elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Cowper-mirigyek szerepét ma, és jelentőségét a jövőben.
A Cowper-mirigy (vagy latinul glandula bulbourethralis) páros, borsó nagyságú, tubuloalveoláris, mucintermelő mirigy. Női megfelelői a Bartholin-mirigyek. William Cowper angol sebész írta le 1699-ben.
A húgycső hártyás része előtt, a bulbus penisen (más néven húgycsőhagymán) fekszenek. 6–8 mm átmérőjűek, dudorosak, sárgásfehérek, és tömöttek. Kivezető csövük 4–5 cm hosszú, a bulbus alsó falán nyílik. A mirigy váladéka az áttetsző, tiszta, nyúlós, enyvszerű előváladék. Henle szerint szerepe, hogy a húgycsövet a húgy csípős hatásától megóvja; biztosítja a kilövellt ondó gyors és veszteségmentes áramlását.
A váladéka már nemi izgalomkor megjelenik és sikamlóssá teszi a makkot.