Ciceró (mértékegység)

A mai világban a Ciceró (mértékegység) a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. Megjelenése óta felkeltette a szakemberek, kutatók, akadémikusok és a nagyközönség kíváncsiságát és figyelmét. Jelentősége a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatásában rejlik, valamint a különböző tanulmányi területek és szakmák fejlődésére gyakorolt ​​hatásában. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Ciceró (mértékegység)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a történelmi eredettől a jelenre gyakorolt ​​hatásáig, elemezzük következményeit és előrevetítjük lehetséges jövőbeli fejlődését.

Ez a szócikk a mértékegységről szól. Hasonló címmel lásd még: Cicero (egyértelműsítő lap).

A ciceró a szárazföldi európai tipográfiában használt (gyakori megfogalmazásban „nyomdai”) mértékegység. A Didot–Berthold-rendszerben alapegységnek számít. Egy ciceró 12 pont, azaz 4,511 mm. A történelmi francia hüvelyk hatoda.

Hasonló mértékegység az angol pica, de a francia hüvelyk nagyobb az angolnál. Ezért egy ciceró 1,063 picát tesz ki.

A ciceró név eredete vitatott. Az egyik olvasat szerint Marcus Tullius Cicero beszédeinek egy 1465-ös kiadásából ered, amit Peter Schöffer hasonló méretben nyomtatott a saját maga által öntött és metszett betűkkel. Más források szerint a név Ulrich Hans Cicerótól ered, aki a 15. században ugyanekkora betűkkel adott ki egy írást Rómában.

Az ólombetűs nyomtatás végéig a ciceró szabványos mértékegység volt. Az új technikák megjelenésével a milliméter vette át a helyét, mivel ekkortól a feldolgozást többnyire tipográfiailag képzetlen személyek végzik. A pont mértékegység viszont túlélte ezt a változást.

Több európai országban más méretet jelöltek ezzel a névvel, vagy más nevet adtak ennek a méretnek. Franciaországban St. Augustin, Hollandiában Augustijn, Angliában Pica, Spanyolországban Cicero vagy Lectura, Olaszországban Lettura. A két cicerós méret neve Franciaországban és Hollandiában Palestine, Angliában Twoline Pica vagy Double Pica, Olaszországban Palestina.

Bővebben: Tipográfia#A betűk méretei, tipográfiai mértékrendszer
Bővebben: Tipográfiai mértékrendszer#Betűnagyságok

Források

  • Friedrich Bauer: Handbuch für Schriftsetzer. 2. Auflage. Verlag Klimsch & Co, 1905.
  • J. Bass: Das Buchdrucker-Buch. Verlag Heinrich Plesken, 1930.
  • Fritz Genzmer, Walther Großmann: Das Buch des Setzers. Verlag Gutenberg, Berlin, 1939.
  • Leo Davidshofer, Walter Zerbe: Satztechnik und Gestaltung. Bildungsverband Schweizerischer Buchdrucker, 1961.

Átszámítás a Google-val.

Ez az informatikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!