Cibetmacskafélék

Ebben a cikkben a Cibetmacskafélék témáját és annak mai relevanciáját vizsgáljuk meg. A Cibetmacskafélék olyan téma, amely minden korosztálytól és hátterű egyén figyelmét felkeltette, és egyre nagyobb érdeklődést vált ki a társadalomban. A történelem során a Cibetmacskafélék döntő szerepet játszott különböző területeken, a tudománytól és a technológiától a kultúráig és a művészetekig. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy alaposan elemezzük, hogy a Cibetmacskafélék milyen hatással volt mindennapi életünkre, valamint a társadalom egészének fejlődésére. Ez a cikk multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszik megvilágítani a Cibetmacskafélék-hez kapcsolódó különféle szempontokat, átfogó és gazdagító látásmódot nyújtva ezzel a témával kapcsolatban.

Cibetmacskafélék
Evolúciós időszak: Eocén - jelenkor
Binturong (Arctictis binturong)
Binturong (Arctictis binturong)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Cibetmacskafélék (Viverridae)
Gray, 1821
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cibetmacskafélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cibetmacskafélék témájú kategóriát.

A cibetmacskafélék (Viverridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a ragadozók (Carnivora) rendjébe tartozó család.

Elterjedésük

Az Óvilág melegebb tájain élnek, legtöbb fajuk vegyes étrenden. Főleg Afrikában és Dél-Ázsiában honosak; Európában a Földközi-tenger partvidékein egy fajuk él.

Megjelenésük

A családba nagyjából a macskához hasonló termetű, karcsú, rövid lábú, hosszúkás fejű, hegyes arcú, hosszú, többnyire lecsüngő farkú állatok tartoznak. Szemük kicsi, fülük középnagy, karmaik rendesen visszahúzhatók. Sokuk világos sárgás, barnás vagy szürkés alapon pettyes, általában gyűrűs farokkal, egyeseknek fekete-fehér "álarcuk" van. Végbélnyílásuk közelében két vagy több pézsmaszagú, átható illatú váladékot (az ún. cibetet) termelő mirigyük (cibetmirigyük) van. A cibetet (ami az ókortól többé-kevésbé napjainkig számtalan illatszer alapanyaga) rendesen mirigytáskába (cibettáskába) gyűjtik. Fogazatuk 36 vagy 40 fogból áll; 6-6 metsző-, 1-1 szem-, 3-3 vagy 4-4 elő- és 1-1 v. 2-2 utózápfoguk van mindkét állkapcsukban.

Életmódjuk

Többségük éjjeli állat, de kevés fajuk időnként nappal is tevékenykedik. Az álcás pálmasodró húsa a kínai konyhában igazi ínyencfalatnak számít, de imitt-amott más fajaikat is eszik; bőrüket feldolgozzák.

A cibet zsírnemű, mósuszillatú, kesernyés ízű, frissen fehér, később megsárgul és megbarnul. Kezdetben szivacsos, de a levegőn megszárad. A legértékesebb cibetet az ázsiai cibetmacskák szolgáltatják. A petymegeknek nincs cibetzacskójuk.

Rendszerezés

A családba az alábbi 4 alcsalád tartozik:

Korábban az ázsiai tigrispetymegeket (Prionodon) is ide sorolták alcsaládként, a korszerű rendszertanokban azonban ezeket már külön családba (Prionodontidae) sorolják.

További információk