Cetek

Cetek
Evolúciós időszak: Kora eocén - jelen, 50–0 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) Ausztrália vízébenHosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) Ausztrália vízében
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetacea
Brisson, 1762
Hivatkozások
WikifajokWikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cetek témájú rendszertani információt.

CommonsCommons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cetek témájú kategóriát.

A cetek (Cetacea) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó alrendág.

Az alrendágba 93 recens faj tartozik.

A legújabb genetikai alapú rendszertani besorolások szerint a cetek (Cetacea) egykoron önálló rendje, a párosujjú patások rendjébe lett besorolva alrendági szinten.

Mint minden emlős, a cetek is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, meleg vérűek, utódaikat szoptatják. A cetek szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Gyakorlatilag nincs szőrzetük.

Az emlősök ügetéséből átörökölt, a gerincet függőlegesen hullámoztató mozgással úsznak, szemben a halak és hüllők oldalirányban hullámzó mozgásával. Ennek megfelelően farkúszóik is vízszintesek.

A cetek nagy termetű állatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1–30 méter, tömegük 50–173 000 kilogramm. Közülük kerül ki a ma élő legnagyobb állat, a kék bálna.

A cetek kicsinyét borjúnak nevezik.

Rendszerezés

A körülbelül 80 cetfaj sorrendben

A cetek alrendága három részalrendre osztható; a két ma élő részalrend fejlődése körülbelül 34 millió éve vált külön:

Anatómiájuk

Kék bálna

A cetek szervezete a vízi életmód követelményei szerint alakult át. Mellső lábaik uszonyokká alakultak. Hátsó lábaik teljesen elcsökevényesedtek, kívülről nem láthatóak. Farkuk végén a halakéhoz hasonló, de vízszintes állású farokuszony fejlődött ki. A legtöbb cetfajnak hátuszonya is van.

Bőrük alatt vastag zsírréteg van, amely részben energiatartalékul, részben hőszigetelésként szolgál. Szívük más emlősökhöz hasonlóan két kamrából és két pitvarból áll.

A fejük tetején levő orrnyíláson át lélegeznek. A szilásceteknek két, a fogasceteknek csak egy orrnyílásuk van. Amikor az állat a felszínre emelkedve kifújja a levegőt, a kicsapódó pára jellegzetes alakú felhője láthatóvá válik. Képesek hosszú ideig (a nagy ámbráscet akár 120 percig) levegővétel nélkül a víz alatt maradni. Légzésük nem automatikus, emiatt csak úgy képesek aludni, hogy agyuk egyik féltekéje mindig éber állapotban marad.

Életmódjuk

A cetek közül egyes fajok mikroszkopikus planktonnal táplálkoznak, mások nagy testű állatokkal táplálkozó ragadozók.

Szaporodásuk

A nőstény cetek egyszerre csak egy utódnak adnak életet, és azt hosszú ideig (egyes fajok több mint egy évig) szoptatják. Az anyaállat és utódja között erős érzelmi kapcsolat van. Az ivarérettséget a cetek általában későn, 7–10 éves korukra érik el.

A hím nemi szervei a testüregen belül helyezkednek el, ami úszáskor a közegellenállást csökkenti. A legtöbb cetfajnál nem alakulnak ki állandó párok. A nőstények egy párzási időszak alatt gyakran több hímmel is párosodnak. Az újszülött állat farkával előre jön a világra, ez csökkenti a fulladás veszélyét. Az anyaállat szoptatáskor aktívan préseli ki a tejet emlőjéből.

Evolúciójuk

A cetek valamennyien szárazföldi emlősök leszármazottjai. A DNS-ek összehasonlítása alapján a párosujjú patások közé tartozó vízilófélékkel (Hippopotamidae) állnak a legközelebbi rokonságban. A cetek ősei kb. 50 millió éve tértek át a vízi életmódra.

 Artiodactyla                                       
                                              
            
                                            paleocén
      
                                              
                                              
                                             eocén
     
          Pakicetus                                   
      
                                                 
      
             Ambulocetus                                 
       
                                                  
      
                                                   
         
               DalanistesRodhocetusTakracetusGaviocetus                     
       
                           BasilosaurusDorudon              
       
                                  Odontoceti  Mysticeti eocén
                         
                    Squalodelphidae              Agorophiidae       
                                         
                                                  oligocén
                                    
HippopotamidaeKogiidaePhyseteridaeZiphiidaeDelphinidaePhocoenidaeMonodontidaePontoporidaePlatanistidaeIniidaeEschrichtidaeBalaenopteridaeBalaenidae    

A törzsfa forrása:

A cetek és az ember

A cetek védelme

A legtöbb nagy testű cetfaj a cetvadászat hatására ma veszélyeztetett állatnak számít. A legnagyobb veszélyben azonban élőhelyük változása miatt a folyamidelfinek vannak. A delfinek által lakott folyókat legnagyobb mértékben az ember gazdasági tevékenysége, az öntözés és energiatermelés céljait szolgáló duzzasztógátak építése veszélyezteti. Így például a Kínában a Jangce folyón épülő gátak veszélyeztetik a baiji fennmaradását. Az Iravádi és a Mekong folyókon épülő gátak a ritka kúposfejű delfin kipusztulását okozhatják.

Cetvadászat

A nagy testű ceteket évszázadokon át vadászták olajukért, húsukért, sziláikért. Az ámbráscetet a beleiben található, illatszerek alapanyagául szolgáló ámbráért is vadászták. A 20. század közepére a vadászat miatt több cetfaj majdnem teljesen kihalt. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission, IWC) 1986-os moratóriumában határozatlan időre megtiltotta a kereskedelmi célú cetvadászatot. A moratórium ellenére Norvégia, Izland, Feröer és Japán ma is folytatják a vadászatot. Szibéria, Alaszka és Kanada egyes természeti népei ugyancsak vadásznak cetekre.

Halászat

A delfinek életét a halászat is veszélyezteti, mert az állatok véletlenül a halászok hálóiba kerülve elpusztulhatnak. A Csendes-óceánon folytatott tonhalhalászat évente több ezer delfin életét követeli. Egyes országokban a halászok húsukért szándékosan is ejtenek el delfineket.

Katonai kísérletek

A haditengerészet által mélységi felderítésre használt eszközök kárt tehetnek a cetek érzékszerveiben, és pusztulásukat is okozhatják.

Cetek a kultúrában

Pinokkió történetében Pinokkió apját, Dzsepettót egy cet nyeli el, és hosszú ideig él ott.

Cetek a Bibliában

A Biblia többször is említi a ceteket. Legismertebb Jónás története, akit egy nagy hal nyelt le:

Az Úr pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást. És lőn Jónás a halnak gyomrában három nap és három éjjel. És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából. (…) És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra.

További említések:

Cetek az irodalomban Cetek a filmekben

Ajánlott irodalom

Jegyzetek

  1. (2009) „New Protocetid Whale from the Middle Eocene of Pakistan: Birth on Land, Precocial Development, and sexual dimorphism”. PLOS ONE 4 (2), e4366. o. DOI:10.1371/journal.pone.0004366. PMID 19194487.  
  2. (2007) „Whales originated from aquatic artiodactyls in the Eocene epoch of India”. Nature 450 (7173), 1190–4. o. DOI:10.1038/nature06343. PMID 18097400.  
  3. Gatesy, J. (1997. május 1.). „More DNA support for a Cetacea/Hippopotamidae clade: the blood-clotting protein gene gamma-fibrinogen”. Molecular Biology and Evolution 14 (5), 537–543. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a025790. PMID 9159931.  
  4. (2005) „The position of Hippopotamidae within Cetartiodactyla”. Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (5), 1537–1541. o. DOI:10.1073/pnas.0409518102. PMID 15677331.  
  5. Scientists find missing link between the dolphin, whale and its closest relative, the hippo. Science News Daily, 2005. január 25. (Hozzáférés: 2011. január 8.)

Források

Fordítás

További információk