Cem Özdemir

Ebben a cikkben a Cem Özdemir témájával szeretnénk mélyrehatóan foglalkozni, elemezve annak következményeit különböző nézőpontokból, és teljes áttekintést nyújtva a problémáról. A Cem Özdemir ma rendkívül fontos téma, mivel jelentős hatással van a társadalom különböző aspektusaira. Ezeken az oldalakon végigjárjuk annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges megoldásait, azzal a céllal, hogy az olvasó széles körű és részletes áttekintést nyújtson a Cem Özdemir-ről. Reméljük, hogy átfogó és szigorú megközelítésünkkel hozzájárulunk ennek a témának a megértéséhez és átgondolásához, amely ma oly fontos.

Cem Özdemir
Németország oktatási és kutatási minisztere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2024. november 7.
ElődBettina Stark-Watzinger
Németország élelemügyi és földművelési minisztere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2021. december 8.
ElődJulia Klöckner
Szövetség ’90/Zöldek társelnöke
Hivatali idő
2008. november 15. – 2018. január 27.
ElődReinhard Bütikofer
UtódRobert Habeck
Született1965. december 21. (59 éves)[1][2][3]
Bad Urach[4]
PártSzövetség ’90/Zöldek
HázastársaPia Castro (2003–2023, Potomac, válás)
Foglalkozás
  • politikus
  • környezetvédő
Vallásiszlám
Díjak
  • Orden wider den tierischen Ernst (2013)
  • Theodor Heuss Medal (1996)
  • Baden-Württemberg Tartomány Érdemrendje (2021)
  • German Leo Baeck Award (2022)
  • Ignatz Bubis Award (2019)
A Wikimédia Commons tartalmaz Cem Özdemir témájú médiaállományokat.

Cem Özdemir (Bad Urach, 1965. december 21. –) németországi politikus. 2008 novembere és 2018 januárja között a Szövetség ’90/Zöldek párt szövetségi társelnöke volt,[5][6] a 2017-es szövetségi választáson Katrin Göring-Eckardttal együtt a Zöldek listavezetője volt. 2019-ben Özdemir és Kirsten Kappert-Gonther sikertelenül pályáztak a Zöldek Bundestag-frakciójának vezetésére. 2021 óta a Scholz-kormány élelemügyi és földművelési minisztere, 2024 óta oktatási és kutatási miniszter.

1994-ben Özdemir és a szociáldemokrata Leyla Onur lettek az első török származású képviselők a Bundestagban.

Élete

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Tanulmányok

Özdemir apja a törökországi Tokat tartományból, egy Pazar nevű kisvárosból származik,[7] és a cserkesz etnikai kisebbséghez tartozik.[8] 1961-ben[9] vándorolt ki Németországba mint vendégmunkás; előbb a Fekete-erdőben dolgozott egy textilgyárban, majd egy tűzoltó készülékeket előállító vállalatnál. Özdemir anyja 1964-ben fiatal tanárként érkezett Németországba, és saját szabóságot üzemeltetett.[10]

Özdemir egyedüli gyerek volt. Az urachi Realschuléban szerezte meg a Mittlere Reife bizonyítványt (a középiskola 10. osztálya utáni, középiskolai tanulmányokat lezáró bizonyítvány),[11] majd pedagógusi szakképzésen vett részt 1987-ig Reutlingenben.[12] Ezután szakiskolai bizonyítványt (Fachhochschulreife) szerzett Nürtingenben, majd a reutlingeni evangélikus szakfőiskolában (a mai Evangelische Hochschule Ludwigsburg főiskolában) végzett szociálpedagógiai tanulmányokat. 1994-ben főiskolai diplomát szerzett.[12]A tanulmányai mellett 1987-től egy reutlingeni ifjúsági központban dolgozott, illetve a Reutlinger General-Anzeiger újságnál és egy helyi rádióadónál szabadúszó újságíróként működött.[13]

Politikai karrier

18 évesen német állampolgár lett.

1994 és 2002 között a Bundestag képviselője volt. 2004 és 2009 között az Európai Parlament tagja volt. 2013-ban újra a Bundestag tagja lett.

Jegyzetek

  1. ↑ Stammdaten aller Abgeordneten des Deutschen Bundestages. basic data about the members of the Bundestag . (Hozzáférés: 2018. április 13.)
  2. ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus
  3. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  5. ↑ Die Welt, 15. November 2008: Özdemir und Roth neue Doppelspitze der Grünen.
  6. ↑ tagesschau.de: Habeck zum neuen Grünen-Vorsitzenden gewählt (német nyelven). (Hozzáférés: 2018. január 27.)
  7. ↑ Thomas Bormann: Türkische Stadt entzieht Özdemir die Ehrenbürgerschaft. In: tagesschau.de, 10. Juni 2016.
  8. ↑ Ralph Bollmann, Rainer Hank: Cem Özdemir. „Die ersten Kopftücher sah ich in Schwaben“. In: FAZ.NET, 25. Juli 2011.
  9. ↑ Cem Özdemir: „Ich war ein Gastarbeiter-Kind“. In: Der Spiegel, 28. Juni 2010.
  10. ↑ Mark Spörrle: Zwischenstopp eines Überfliegers. In: Die Zeit, 11. Oktober 2007
  11. ↑ Hannelore Crolly, Andrea Seibel: „Europa macht Spaß“. Die Europa-Abgeordneten Cem Özdemir und Alexander Graf Lambsdorff über ihre Erfahrungen und Erfolgserlebnisse in Brüssel. In: Die Welt, 24. März 2007.
  12. ↑ a b Cem Özdemir, Internationales Biographisches Archiv 47/2008, Munzinger-Archiv (a cikk eleje szabadon elérhető)
  13. ↑ Alexandra Werdes: Risikonatur. In: Die Zeit, 18. Oktober 2001.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cem Özdemir című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a német politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!