A Carte Rouge olyan téma, amely az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette. Megjelenése óta kiterjedt vitákat váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt. A társadalomra és a mindennapi életre gyakorolt hatása tagadhatatlan, és relevanciája számos ágazatra és szempontra kiterjed. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Carte Rouge-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, következményeit és befolyását a mai világban. Történetétől a lehetséges jövőbeni fejlesztésekig egy utazásra indulunk, hogy többet megtudjunk a Carte Rouge-ről és a valóságunkban betöltött szerepéről.
Carte Rouge | |
![]() | |
A film plakátja | |
Rendező | Gerebics Sándor |
Producer | Gerebics Sándor |
Forgatókönyvíró | Szalóczy Pál |
Főszerepben | Auerbach István, Kelemen Zoltán, Farkas Viktória, Pánovics Rajmund, Hegyi Réka, Csuja Imre |
Narrátor | Reviczky Gábor |
Zene | Gerebics Sándor Gábor, Palásti Kovács Zoltán (Zoohacker), Grünvald László [1] |
Operatőr | Patócs Róbert Máté |
Vágó | Geo Tóth György |
Jelmeztervező | Butor Krisztina |
Gyártás | |
Gyártó | Dada Film, ERLA Film |
Ország | ![]() |
Nyelv | magyar |
Játékidő | 60 perc |
Képarány | 1,66:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | ![]() |
Bemutató | ![]() |
Korhatár | ![]() ![]() |
A Carte Rouge – Vörös térkép című magyar dokumentum-játékfilm 2023-ban készült, és 2024 tavaszán mutatták be.
A trianoni békediktátum igazságtalan és megalázó részletei máig homályosak a világ számára. A kommunista diktatúra évtizedei tudatos elhallgatásának, tiltásának eredményeként a mai fiatal generációk keveset tudnak az első világháborúban győztes antant hatalmaknak erről a gyalázatos ítéletéről. A „szerződés” aláírását megelőző tárgyalásokon a magyar kormányzat mindent megtett az igazságosabb béke érdekében. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósok elkészítették a Kárpát-medence etnikai viszonyait híven bemutató, ún. vörös térképet, franciául (a nemzetközi diplomácia akkori hivatalos nyelvén) a Carte Rouge-t, míg Apponyi Albert gróf, a magyar békedelegáció vezetője, 1920. január 16-án kapott lehetőséget a magyar elképzelések bemutatására a győztes nagyhatalmak vezetői előtt a párizsi francia külügyminisztériumban. A film 1918-től követi végig az eseményeket, amikor Teleki gróf a bolgár front elvesztése után rájön, szükség lesz egy ilyen térképre. Ezzel már kissé megkésett a magyar vezetés, de érezték fontosságát, különös jelentőségét annak, hogy elkészüljön. Teleki minden követ megmozgatott. Nem volt könnyű dolga, hiszen a fennálló helyzetben rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie. Segítségül hívta a kor legfontosabb szakembereit és Popovics Sándor pénzügyminisztert. Apponyi gróf kicsit később kapcsolódott bele a folyamatba, szerepe onnantól vált jelentőssé. A film célja a történet objektív, pátoszmentes elmesélése. A térkép aztán 1920-ban különös jelentőséggel bírt a magyar békeküldöttség párizsi tárgyalásai során. Az ország sorsáért felelősséget érző kiemelkedő személyiségek állnak a film középpontjában, akik megpróbáltak mindent megtenni Magyarország egyben tartásáért. Akiket vállalkozásuk reménytelensége sem tántorított el attól, hogy végigjárják az útjukat. Az alkotók nem hősöket, hanem igaz embereket akartak közelebb hozni a mai kor közönségéhez. Szerintük a történelmi filmek a balladák szerepét átvéve segíthetnek a múltbeli traumák társadalmi feldolgozásában. A film szakértők szokványos interjúkban történő megszólaltatása helyett két narrátorral – Reviczky Gábor és Szalóczy Pál – készül. Ők kalauzolják a nézőt, miközben kidolgozott játékfilmes jelenetekkel, archív bejátszásokkal megelevenedik a történet. Reviczky a nemzetközi nagypolitika történéseit ismerteti, míg Szalóczy belső hangként, autentikus forrásokra építve, Apponyi gróf hangján szólal meg, aki visszaemlékezik kicsit később, a történtek után. A filmet szomorkás fricskaként az epilógus zárja, ahol megtudjuk, hogy a gróf Teleki által szerkesztett vörös térképet (Carte Rouge) 1923-ban mint abszolút hiteles dokumentumot, érdemesnek találták az Amerikai Egyesült Államokban való publikálásra…