Manapság a Carnival Corporation & plc széles körben vitatott téma a társadalomban. Relevanciája az évek múlásával egyre nyilvánvalóbbá vált, és hatása számos területen érezhető volt, a politikától a technológiáig, a kultúráig és a gazdaságig. A Carnival Corporation & plc felkeltette a szakértők és a lakosság figyelmét, egyre nagyobb érdeklődést váltva ki a következményeinek megértése és az általa jelentett kihívások megoldása iránt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Carnival Corporation & plc-et, elemezve annak hatását, következményeit és a probléma hatékony kezelésének lehetséges módjait.
Carnival Corporation & plc | |
![]() | |
Típus | kettős bejegyzésű vállalat |
Jogelőd | Carnival Cruise Line (Carnival Corporation) P&O Cruises (Carnival plc) |
Alapítva | 1972 (Carnival Cruise Line, 1993 (Carnival Corporation), 2003 (Carnival Corporation & plc) |
Székhely | Miami (Florida), ![]() ![]() |
Vezetők | Micky Arison (elnök) Arnold W. Donald (elnök-vezérigazgató) |
Alapító | Ted Arison |
Iparág | vendéglátás, turizmus |
Forma | részvénytársaság |
Szolgáltatások | üdülőutak |
Alkalmazottak száma | 150 000 fő (2021) |
Leányvállalatai | AIDA Cruises, Carnival Cruise Line, Costa Cruises, Cunard, Holland America Line, P&O Cruises, P&O Cruises Australia, Princess Cruises, Seabourn |
Tőzsde | NYSE: CCL, NYSE: CUK, LSE: CCL |
![]() | |
A Carnival Corporation & plc weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Carnival Corporation & plc témájú médiaállományokat. | |
A Carnival Corporation & plc egy brit-amerikai hajózási társaság, jelenleg a világ legnagyobb hajós szolgáltató cége, 10 hajótársaság-márkával, és azok több mint 100 hajóból álló flottájával. Kettős tőzsdén jegyzett, a Carnival két társaságból áll: a Panamában bejegyzett, amerikai központú Carnival Corporation és az Egyesült Királyságban működő Carnival plc, amelyek egy egységként működnek. A Carnival Corporation a New York-i tőzsdén, míg a Carnival plc a londoni tőzsdén jegyzett, a Carnival plc részvényeit képviselő ADR-ek a New York-i tőzsdén állnak rendelkezésre. A Carnival szerepel az S&P 500 és az FTSE 250 indexekben is.[1]
A Carnival Corporation amerikai szervezet székhelye az Egyesült Államokban található,[2] működési központja a floridai Doral városában található. Az Egyesült Királyságban működő Carnival plc székhelye Southampton.[3][4]
A Carnival Corporation 1972-ben alakult Carnival Cruise Line néven. A társaság az 1970-es és 1980-as években folyamatosan növekedett, és 1987-ben nyilvános ajánlatot tett a New York-i Értéktőzsdén. A keletkezett tőkét felvásárlások finanszírozására használták fel. 1989 és 1999 között a társaság felvásárolta a Holland America Line-t, a Windstar Cruisest, a Westourst, a Seabourn Cruise Line-t, a Costa Cruisest és a Cunard Line-t. A Carnival Corporation nevet 1993-ban fogadták el, hogy megkülönböztessék az anyavállalatot a tengerjáró hajótársaság leányvállalatától.
A Princess Cruises plc 2000-ben alakult, a P&O csoport szétválását követően.[5] A P&O 1837-ben Angliában Peninsular and Oriental Steam Navigation Company néven indult, és a világ első kereskedelmi hajóit üzemeltette. A P&O csoport átszervezése a 20. században oda vezetett, hogy a hajózási tevékenységét P&O Cruises és P&O Cruises Australia néven nevezték el, a cég 1974-ben felvásárolta a Princess Cruisest. A 2000-es szétválasztást követően a vállalat felvásárolta az AIDA Cruisest,[6] valamint megalapította az A'Rosa Cruises és az Ocean Village márkákat.[7]
2003-ban a Carnival Corporation felvásárolta a P&O Princess Cruises plc-t.[8] Megállapodás született arról, hogy a P&O Princess Cruises plc továbbra is külön társaság marad, amelyet a londoni tőzsdén jegyeznek, és megtartja brit részvényesi testületét és vezetői csapatát. A társaságot Carnival plc névre keresztelték, a két vállalat működése egy egységbe olvadt össze. A Carnival Corporation és a Carnival plc közösen birtokolja a Carnival csoport összes működő vállalatát.[9] A Carnival Corporation felvásárlása előtt a P&O Princess Cruises plc beleegyezett az egyesülésbe a Royal Caribbean Cruises Ltd-vel. Az ügy akkor bontakozott ki, amikor a Carnival Corporation ellenséges hatalomátvételt kezdeményezett, jobb feltételekkel a brit részvényesek számára.[10]
A Carnival 2007 februárjában eladta a Windstar Cruisest az Ambassadors Groupnak,[11] a Swan Hellenicet pedig a Lord Sterlingnek.[12]
2015 októberében megalakult a CSSC Carnival Cruise Shipping, a Carnival, a China Investment Corporation és a China State Shipbuilding Corporation közös vállalata, amely működését 2019-ben kezdte meg.[13][14]
2018 márciusában a Carnival Corporation bejelentette, hogy befektetni kíván egy új terminál építésébe a japán Sasebo kikötőjében.[15]
2018 júniusában a Carnival Corporation bejelentette, hogy 290 millió dollárért megvásárolta a White Pass és a Yukon Route-ot a TWC Enterprises Limitedtől. A megvásárolt ingatlanok kikötői, vasúti és kiskereskedelmi tevékenységek voltak az alaszkai Skagwayben.[16]
A világjárvány miatt 2020 márciusában törölték a tengerjáró hajók összes útvonalát, és végül a Carnival Corporation & plc tulajdonában lévő hajók 55 utasnak jelentették a halálát.[17] Hónapok óta tartó törölt hajóutak után a Carnival Corporation & plc 2020 szeptemberében bejelentette, hogy 18 hajót szándékozik elidegeníteni, ami a globális flotta teljes 12%-a. Ekkor már öt hajót selejteztek: a Carnival Fantasyt, a Carnival Fascinationt, a Carnival Imaginationt, a Carnival Inspirationt és a Costa Victoriát. A vállalat azt is bejelentette, hogy késlelteti több, már megrendelt hajó leszállítását. Ezek a lépések a vállalat költségcsökkentési tervének részét képezték, ami azért fontos, mert a "vendégműveletek szüneteltetése továbbra is lényeges negatív hatást gyakorol a vállalat üzleti tevékenységének minden aspektusára, beleértve a vállalat likviditását, pénzügyi helyzetét és működési eredményeit".[18] A korrigált nettó veszteséget a harmadik negyedévben a Társaság 1,7 milliárd dollár értékben jelentette az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdebizottságának.[19][20][21]
2020 szeptemberétől a Járványügyi Központ vitorlázási tilalma legkorábban 2020. október 31-ig tiltotta a hajózást az Egyesült Államokban. A Cruise Lines International Association tagjai, köztük a Carnival Corporation & plc, augusztus elején bejelentették, hogy tagjai október 31-ig meghosszabbítják az önkéntes felfüggesztést. Ez azokra a hajóutakra vonatkozott, amelyeknek az USA-ból kellett indulniuk, vagy az Egyesült Államok kikötőjében akartak megállni.[22]
2020 novemberében a vezérigazgató kijelentette, hogy bízik abban, hogy "az univerzális tesztelés, amely más méretgazdaságban nem létezik", elősegíti a tengerjáró ipar elindítását.[23]
A társaság 2021. január 11-én közzétett negyedik negyedévi (2020. november 30-án záruló) pénzügyi kimutatása szerint a korábban tervezett 18 mellett egy további hajót is el kell adni. A Carnival Corporation kiváló pénzbeli helyzetben volt, 9,5 milliárd dollárral, de a negyedévben 1,9 milliárd dolláros korrigált nettó veszteséget szenvedett.[24]
A Carnival csoport kilenc tengerjáró márkát és egy cruise experience márkát foglal magában, amelyek 91 hajóból álló flottát üzemeltetnek.[25]
A következő működő vállalatok teljes körű vezetői jogkörrel rendelkeznek a portfóliójukban lévő Carnival márkák felett, kivéve a CSSC Carnival Cruise Shipping szolgáltatást, amelyet 40%-ban ellenőriznek.
Hajó | Osztály | Épült | Építő | Bruttó tonna |
---|---|---|---|---|
AIDA Cruises | ||||
AIDAmira | Mistral | 1999 | Chantiers de l'Atlantique | 48 200 tonna |
AIDAvita | - | 2002 | Aker MTW | 42 289 tonna |
AIDAaura | - | 2003 | Aker MTW | 42 289 tonna |
AIDAdiva | Sphinx | 2007 | Meyer Werft | 69 203 tonna |
AIDAbella | Sphinx | 2008 | Meyer Werft | 69 203 tonna |
AIDAluna | Sphinx | 2009 | Meyer Werft | 69 203 tonna |
AIDAblu | Sphinx | 2010 | Meyer Werft | 71 304 tonna |
AIDAsol | Sphinx | 2011 | Meyer Werft | 71 304 tonna |
AIDAmar | Sphinx | 2012 | Meyer Werft | 71 304 tonna |
AIDAstella | Sphinx | 2013 | Meyer Werft | 71 304 tonna |
AIDAprima | Hyperion | 2016 | Mitsubishi | 125 572 tonna |
AIDAperla | Hyperion | 2017 | Mitsubishi | 125 572 tonna |
AIDAnova | Excellence | 2018 | Meyer Werft | 183 858 tonna |
Carnival Cruise Line | ||||
Carnival Ecstasy | Fantasy | 1991 | Kvaerner Masa-Yards | 70 367 tonna |
Carnival Sensation | Fantasy | 1993 | Kvaerner Masa-Yards | 70 367 tonna |
Carnival Elation | Fantasy | 1998 | Kvaerner Masa-Yards | 71 909 tonna |
Carnival Paradise | Fantasy | 1988 | Kvaerner Masa-Yards | 71 909 tonna |
Carnival Spirit | Spirit | 2001 | Kvaerner Masa-Yards | 88 500 tonna |
Carnival Pride | Spirit | 2002 | Kvaerner Masa-Yards | 88 500 tonna |
Carnival Legend | Spirit | 2002 | Kvaerner Masa-Yards | 88 500 tonna |
Carnival Miracle | Spirit | 2004 | Kvaerner Masa-Yards | 88 500 tonna |
Carnival Conquest | Conquest | 2002 | Fincantieri | 110 000 tonna |
Carnival Glory | Conquest | 2003 | Fincantieri | 110 000 tonna |
Carnival Valor | Conquest | 2004 | Fincantieri | 110 000 tonna |
Carnival Liberty | Conquest | 2005 | Fincantieri | 110 000 tonna |
Carnival Freedom | Conquest | 2007 | Fincantieri | 110 000 tonna |
Carnival Splendor | Splendor | 2008 | Fincantieri | 113 300 tonna |
Carnival Dream | Dream | 2009 | Fincantieri | 128 000 tonna |
Carnival Magic | Dream | 2011 | Fincantieri | 128 000 tonna |
Carnival Breeze | Dream | 2012 | Fincantieri | 128 000 tonna |
Carnival Sunshine | Sunshine | 2013 | Fincantieri | 102 853 tonna |
Carnival Sunrise | Sunshine | 2019 | Fincantieri | 101 509 tonna |
Carnival Radiance | Sunshine | 2021 | Fincantieri | 101 509 tonna |
Carnival Vista | Vista | 2016 | Fincantieri | 133 596 tonna |
Carnival Horizon | Vista | 2018 | Fincantieri | 133 596 tonna |
Carnival Panorama | Vista | 2019 | Fincantieri | 133 868 tonna |
Mardi Gras | Excel | 2021 | Meyer Turku | 181 808 tonna |
Carnival CSSC | ||||
Costa Atlantica | Atlantica | 2000 | Kvaerner Masa-Yards | 85 619 tonna |
Costa Cruises | ||||
Costa Mediterranea | Atlantica | 2003 | Kvaerner Masa-Yards | 85 619 tonna |
Costa Fortuna | Fortuna | 2003 | Fincantieri | 102 587 tonna |
Costa Magica | Fortuna | 2004 | Fincantieri | 102 587 tonna |
Costa Serena | Concordia | 2007 | Fincantieri | 114 500 tonna |
Costa Pacifica | Concordia | 2009 | Fincantieri | 114 500 tonna |
Costa Favolosa | Concordia | 2011 | Fincantieri | 114 500 tonna |
Costa Fascinosa | Concordia | 2012 | Fincantieri | 114 500 tonna |
Costa Luminosa | Luminosa | 2009 | Fincantieri | 92 720 tonna |
Costa Deliziosa | Luminosa | 2010 | Fincantieri | 92 720 tonna |
Costa Diadema | Diadema | 2014 | Fincantieri | 133 019 |
Costa Venezia | Venezia | 2019 | Fincantieri | 135 225 tonna |
Costa Firenze | Venezia | 2020 | Fincantieri | 135 500 tonna |
Costa Smeralda | Excellence | 2019 | Meyer Turku | 185 010 tonna |
Cunard Line | ||||
Queen Mary 2 | - | 2003 | STX Europe/Chantiers de l'Atlantique | 149 215 tonna |
Queen Victoria | Vista | 2007 | Fincantieri | 90 049 tonna |
Queen Elizabeth | Vista | 2010 | Fincantieri | 90 901 tonna |
Holland America Line | ||||
Volendam | Rotterdam (R) | 1999 | Fincantieri | 61 214 tonna |
Zaandam | Rotterdam (R) | 2000 | Fincantieri | 61 396 tonna |
Zuiderdam | Vista (V) | 2002 | Fincantieri | 82 305 tonna |
Oosterdam | Vista (V) | 2003 | Fincantieri | 82 305 tonna |
Westerdam | Vista (V) | 2004 | Fincantieri | 82 305 tonna |
Noordam | Vista (V) | 2006 | Fincantieri | 82 318 tonna |
Eurodam | Signature | 2008 | Fincantieri | 86 273 tonna |
Nieuw Amsterdam | Signature | 2010 | Fincantieri | 86 700 tonna |
Koningsdam | Pinnacle | 2016 | Fincantieri | 99 863 tonna |
Nieuw Statendam | Pinnacle | 2018 | Fincantieri | 99 863 tonna |
Rotterdam | Pinnacle | 2021 | Fincantieri | 99 863 tonna |
P&O Cruises | ||||
Aurora | - | 2000 | Meyer Werft | 76 152 tonna |
Arcadia | Vista | 2005 | Fincantieri | 84 342 tonna |
Ventura | Grand | 2008 | Fincantieri | 116 017 tonna |
Azura | Ventura | 2010 | Fincantieri | 115 055 tonna |
Britannia | Royal | 2015 | Fincantieri | 143 730 tonna |
Iona | Excellence | 2020 | Meyer Werft | 184 089 tonna |
P&O Cruises Australia | ||||
Pacific Explorer | Sun | 1997 | Fincantieri | 77 499 tonna |
Pacific Adventure | Grand | 2001 | Fincantieri | 108 865 tonna |
Pacific Encounter | Grand | 2002 | Fincantieri | 108 977 tonna |
Princess Cruises | ||||
Royal Princess | Royal | 2013 | Fincantieri | 142 229 tonna |
Regal Princess | Royal | 2014 | Fincantieri | 142 229 tonna |
Majestic Princess | Royal | 2017 | Fincantieri | 143 700 tonna |
Sky Princess | Royal | 2019 | Fincantieri | 145 281 tonna |
Enchanted Princess | Royal | 2020 | Fincantieri | 145 500 tonna |
Grand Princess | Grand | 1998 | Fincantieri | 107 517 tonna |
Diamond Princess | Grand | 2004 | Mitsubishi | 115 875 tonna |
Sapphire Princess | Grand | 2004 | Mitsubishi | 115 875 tonna |
Caribbean Princess | Grand | 2004 | Fincantieri | 112 894 tonna |
Crown Princess | Grand | 2006 | Fincantieri | 113 561 tonna |
Emerald Princess | Grand | 2007 | Fincantieri | 113 561 tonna |
Ruby Princess | Grand | 2008 | Fincantieri | 113 561 tonna |
Coral Princess | Coral | 2002 | Chantiers de l'Atlantique | 91 627 tonna |
Island Princess | Coral | 2003 | Chantiers de l'Atlantique | 91 627 tonna |
Seabourn Cruise Line | ||||
Seabourn Odyssey | Seabourn Odyssey | 2009 | T. Mariotti | 32 346 tonna |
Seabourn Sojourn | Seabourn Odyssey | 2010 | T. Mariotti | 32 346 tonna |
Seabourn Quest | Seabourn Odyssey | 2011 | T. Mariotti | 32 348 tonna |
Seabourn Encore | Encore | 2016 | Fincantieri | 41 865 tonna |
Seabourn Ovation | Encore | 2018 | Fincantieri | 41 865 tonna |
Hajó | Társaság | Osztály | Építő | Tervezett átadás | Bruttó tonna |
---|---|---|---|---|---|
AIDAcosma | AIDA Cruises | Excellence | Meyer Werft | 2021 | 183 900 tonna |
Costa Toscana | Costa Cruises | Excellence | Meyer Turku | 2021 decembere | 183 900 tonna |
Carnival Celebration | Carnival Cruise Line | Excellence | Meyer Turku | 2022 | 180 000 tonna |
TBA | Carnival Cruise Line | ? | ? | 2022 ősze | ? |
TBA | Carnival Cruise Line | ? | ? | 2023 nyara | ? |
Arvia | P&O Cruises | Excellence | Meyer Werft | 2022 | 180 000 tonna |
Discovery Princess | Princess Cruises | Royal | Fincantieri | 2021 novembere | 145 000 tonna |
Seabourn Venture | Seabourn Cruise Line | Mega Yacht | T. Mariotti | 2022 áprilisa | 23 000 tonna |
Az AIDA Cruises a Deutsche Seereederei állami hajózási konglomerátumtól származik, amelyet 1952-ben alapítottak a németországi Rostockban.[28] A társaság a hatvanas években lépett be a tengerjárópiacra, de Németország 1990 es egyesülése után a céget privatizálták, és személyszállító hajóit a Deutsche Seetouristik vásárolta meg. 1996-ban a társaság elindította első új AIDA tengerjáró hajóját, de miután nem ért el nyereséget, a hajót eladták a Norwegian Cruise Line-nak, chartermegállapodás alapján folytatva működését.[28] 1999-ben a Deutsche Seetouristikot felvásárolta a brit P&O hajózási társaság, az AIDA nevet visszavásárolták az NCL-től. Ezt követően a P&O leányvállalattá alakította az AIDA Cruisest, két új hajóval flottát alakítottak ki. Az AIDA-t átnevezték AIDAcarára, az AIDAvita és az AIDAaura 2002-ben, illetve 2003-ban indult.[28]
A Carnival Cruise Line-t 1972-ben alapította az American International Travel Service (AITS) leányvállalata, Ted Arison és Meshulam Riklis. A növekvő adósságok miatt Riklis 1974-ben 1 dollárért eladta a társaságban lévő részesedését Arisonnak. A meglévő hajók felvásárlásával azonban a társaság tovább nőtt, és 1980-ban a Carnival elrendelte első új jutalékát, a Tropicale-t, amelyet 1981/2-ben fejeztek be. Az 1980-as években három további hajót helyeztek üzembe, a Holiday (1985), a Jubilee (1986) és a Celebration (1987). 1987-ben a Carnival befejezte a New York-i Értéktőzsdén a törzsrészvények 20 százalékának kezdeti nyilvános kibocsátását, és mintegy 400 millió dolláros tőkével gazdagodott. A felvett tőkét felvásárlások finanszírozására használták fel, ezért 1993-ban az üzletet holdingtársasággá alakították át, Carnival Corporation néven, a Carnival Cruise Line lett a fő leányvállalata.
A Costa Cruises egy teherhajózási társaságtól származik, amelyet Giacomo Costa fu Andrea alapított az olaszországi Genovában 1854-ben.[29] Az 1920-as évekre ismertebb nevén Costa Line vagy C Line, első utasszállítója a Maria C volt, egy amerikai haditengerészeti rakodóhajó, amelyet részben személyszállításra alakítottak át, és 1947 és 1953 között különböző útvonalakkal szolgált Észak- és Dél-Amerikában.[29] A cég első dedikált személyszállító hajója az Anna C volt, egy teherhajó, amelyet a királyi haditengerészet használt, és szállítóhajóként újratelepítették, mielőtt kereskedelmi használatra visszatért.[29] A Costa 1947-ben vásárolta meg a hajót, és 1948-tól Olaszország és Dél-Amerika között üzemelt, később teljes munkaidős körutazásra váltott, és 1971-ig szolgált a társaságnál. A hatvanas évek végétől a nyolcvanas évekig a Costa gyorsan fejlesztette utasszállítását, amit ma modern tengerjáró hajókként ismerünk el. Ezt követően, 1987-ben a tengerjáró hajók üzemeltetését egy új társaságba, a Costa Cruises-ba tömörítette, amely csúcspontján a világ legnagyobb tengerjáróhajó-üzemeltetője volt. A Costa Cruises Carnival Corporation általi felvásárlása 1997-ben kezdődött, a Carnival és az Airtours brit utazásszervező közötti 50/50-es üzletként.[30] 2012. január 13-án a Costa Concordia, a társaság által üzemeltetett hajó egy víz alatti sziklának ütközött és zátonyra futott a toszkánai Isola del Giglio-nál. A baleset 32 halálos áldozatot követelt, köztük a magyar hegedűművészt, Fehér Sándort. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a kapitány és az általános rossz szervezés felelős a katasztrófáért, a céget megbírságolták.[31]
A CSSC Carnival Cruise Shipping (Carnival China) egy kínai-amerikai hajótársaság, amely 2019-ben kezdte meg működését. A CSSC Carnivalt 2015 októberében alapították közös vállalkozásként, körülbelül négymilliárd dollár értékben tíz év alatt, az amerikai Carnival Corporation & plc hajótársaság, a kínai szuverén vagyonalap, a China Investment Corporation és a kínai hajóépítő China State Shipbuilding Corporation (CSSC) között. A CSSC Carnival székhelye Hongkongban van, és többségi tulajdonában vannak a kínai részvényesek, akik együttesen a társaság 60%-át birtokolják, a többi pedig a Carnival birtokában van.[13]
A Carnival csoport második legrégebbi márkája a P&O után, a Cunard Line 1840-ben jött létre, és 2020-ban ünnepelte 180. évfordulóját. Samuel Cunard alapította, aki 1837-ben elnyerte az első transz-atlanti postai szerződést, és 1840-ben létrehozta a brit és észak-amerikai Royal Mail Steam-Packet Companyt.[32] Miután kezdetben uralta a transzatlanti útvonalat, az új tőke igénye miatt a társaság 1879-ben Cunard Steamship Company Ltd néven alakult át.[33] Az 1900-as évek elején fokozódott a verseny a gyorsaságért, különösen Németország részéről, ami miatt a brit kormány támogatta Mauretania és Lusitania építését, amelyek megnyerték a Kék Ribandot. A verseny azonban tovább nőtt, és az 1930-as évek elejére a Cunard pénzügyi nehézségekkel küzdött.[34] A további állami támogatás biztosítása érdekében beleegyezett abba, hogy egyesül fő riválisával, a White Star Line-nal, és 1934-ben megalapult a Cunard-White Star Line.[33] A Cunard később 1947-ben megvásárolta a fennmaradó White Star részvényeket, 1949-ben visszatért a Cunard Line névre. A Cunard 1971-ig folytatta önálló működését, amikor a Trafalgar House konglomerátum megvásárolta, amelyet 1996-ban a norvég Kværner cég vett át[35] 1998-ban a Carnival Corporation megvásárolta a Cunard irányító részesedését, és 1999-ben befejezte az akvizíciót, hogy egyedüli részvényes legyen.[36] Azóta a Cunard a Carnival egyik legjelentősebb márkája a híres és népszerű Queen Elizabeth 2-val, és a világ legnagyobb transzatlanti óceánjárójának, a Queen Mary 2-nek a fejlesztésével, amely továbbra is a flotta zászlóshajója.[37]
A Holland America Line Plate, Reuchlin & Company néven jött létre, amelyet 1871-ben alapítottak Rotterdamban, Hollandiában. A kezdetben a túlélésért küzdő társaság 1873-ban tőzsdére lépett, és átnevezték Nederlandsch Amerikaansche Stoomvaart Maatschappij-ra (NASM).[38] A társaság gyorsan növekedett az első években, több új hajót is megvásárolt, köztük az SS Rotterdamot, amely 1895-ben a társaság első utasszállító-hajóját jelentette. A cég gyorsan ismertté vált rövidített angol nevén, a Holland America Line-on. Az 1900-as években, a cég elválasztotta a teher- és személyszállító műveleteket. A könnyebb beazonosítás miatt a társaság összes utasszállító-hajója azonos végződést kapott: dam (gát). Ez a hagyomány a mai napig fennáll. A konténerszállítás 1960-as évekbeli fejlődése arra kényszerítette a vállalatot, hogy döntést hozzon az új teherhajókba vagy a tengerjáró hajókba történő befektetések között. A társaság végül eladta teherhajóit, és 1973-tól kizárólag üdülő-hajótársaság lett.[38] A Holland America a nyolcvanas években is jól fejlődött, és a Westours, a Windstar Cruises és a Home Lines felvásárlásával megszilárdította tevékenységét. 1989-ben azonban maga is akvizíció tárgyát képezte, amikor a Carnival Corporation teljes egészében megvásárolta.[38]
A P&O Cruises eredetileg a brit P&O hajózási társaság leányvállalata volt, és a P&O működésének 1977-es átalakítása során alapították.[39] A P&O Cruises Australia, a szintén a P&O által alapított testvérvállalata mellett a hajóutak legrégebbi örökségével rendelkezik, mely a P&O 1837-től működő utasszállítási tevékenységéből származik.[40][41][42] A P&O Cruises 2000-ben divesztált a P&O csoporttól, és a P&O Princess Cruises leányvállalatává vált,[43] mielőtt a P&O Princess Cruises és a Carnival Corporation egyesülését követően 2003-ban a Carnival Corporation & plc tulajdonába került. Abban az időben a P&O Cruises és a Princess Cruises szétváltak: a Princess Cruises a Corporation oldalára költözött, a Cunard pedig egyesült a P&O Cruiseszal, hogy a Carnival UK legyen.[9] A P&O Cruises székhelye az angliai Southamptonban van, és hat hajóból álló flottát üzemeltet, amelyek a brit piacot szolgálják ki.[44]
2002-ben a Carnival Corporation bűnösnek vallotta magát az Egyesült Államok miami járásbíróságán büntetőjogi vádakkal, amelyek az olajos, szennyezett fenékvíz nyilvántartásainak meghamisításával kapcsolatosak, amelyeket hat hajója dobott a tengerbe 1996 és 2001 között. A Carnival Corporationt 18 millió dollár bírság megfizetésére és közösségi munkára kötelezték, öt év próbaidőre ítélték, és be kell nyújtania a bíróság által felügyelt világméretű környezetvédelmi programot minden hajójára vonatkozóan.[45]
A Princess Cruise Linest 2016-ban 40 millió dollár pénzbírsággal sújtották az olajozott hulladékok tengerbe dobása és elfedése miatt. A szövetségi hatóságok szerint ez volt a valaha volt legnagyobb büntetőjogi bírság, melyet hajók általi szándékos szennyezésért kiszabtak. A tisztviselők elmondták, hogy ezek a gyakorlatok 2005-ben kezdődtek és 2013 augusztusáig tartottak, amikor egy újonnan felvett mérnök fújta a sípot. A jogalapja keretében a Carnival Cruise Lines anyavállalat hajóit öt évig bírósági felügyelet alatt álló környezetvédelmi tervnek vetették alá.[46]
A 2016-os próbaidő feltételének megsértése miatt a Carnival és Princess társaságokat 2019-ben további 20 millió dollár büntetés megfizetésére kötelezték. Az új szabálysértések között szerepelt műanyag Bahama-szigeteki vizekbe történő kibocsátása, a nyilvántartások meghamisítása és a bírósági felügyeletbe való beavatkozás.[47]
A Carnivalnak számos figyelemre méltó hajója volt a múltban, többek között:
Ez a szócikk részben vagy egészben a Carnival Corporation & plc című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.