Ebben a cikkben a Bunyita lenyűgöző világát és számos aspektusát fogjuk felfedezni. A Bunyita olyan téma, amely a történelem során sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette, és számos tudományterületen tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya. A kezdetektől napjainkig a Bunyita releváns téma volt, amely szakértők és rajongók érdeklődését egyaránt felkeltette. Ezeken az oldalakon elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, időbeli alakulását, valamint a Bunyita körül létező különböző perspektívákat. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és gazdagító elképzelést kínáljon a Bunyita-ről, teret teremtve az elmélkedéshez és a tanuláshoz minden olvasó számára, akit érdekel ez az izgalmas téma.
Bunyita (Bunetice) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Kassa-környéki | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Peter Taiš | ||
Irányítószám | 044 47 | ||
Körzethívószám | 055 | ||
Forgalmi rendszám | KS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 89 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 10 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 425 m | ||
Terület | 8,35 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Bunyita weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bunyita témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bunyita (szlovákul: Bunetice) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Kassától 25 km-re északkeletre, az Ósva-patak jobb oldalán található.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUNYITA. Bunyevitze. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosai Ketzer Urak, lakosai egyesűltek, és katolikusok, fekszik Ketzer Peklinnek szomsédságában, mellynek filiája, e’ helységnek határja néhol sovány, és réttyei ritka fűvet teremnek, erdeje nintsen, de más középszerű javai szerént, második Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bunyitha, tót falu, Sáros vármegyében, Boroszlóhoz 1/4 órányira: 18 r., 62 g. kath., 58 evang., 6 zsidó lak. F. u. Keczer nemzetség.”[3]
A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
1910-ben 138, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 107 szlovák lakosa volt.
2011-ben 85 lakosából 78 szlovák volt.