Browning Automatic Rifle

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Browning Automatic Rifle-et, amely ma nagyon fontos és érdekes téma. A Browning Automatic Rifle egy olyan fogalom, amely nagy vitákat és vitákat váltott ki különböző szférákban, az akadémiai területtől a politika és általában a társadalom területéig. Az évek során a Browning Automatic Rifle alapvető szerepet játszott abban, ahogyan felfogjuk és megértjük a körülöttünk lévő világot, következményei mélyrehatóak voltak, és sokféle véleményt és nézőpontot váltottak ki belőle. Ez a cikk egy átfogó elemzésen keresztül igyekszik megvilágítani a Browning Automatic Rifle összetettségét és relevanciáját, megvizsgálva történelmi gyökereit, jelenlegi hatásait és a jövőre való vetítését.

BAR (Browning Automatic Rifle)
TípusGéppuska
Ország Amerikai Egyesült Államok
TervezőJohn Moses Browning
Alkalmazás
Háborús alkalmazásElső világháború
Spanyol polgárháború
Második kínai–japán háború
Kínai polgárháború
Második világháború
Koreai háború
Disznó-öbölbeli invázió
Vietnámi háború
Műszaki adatok
Űrméret7,62 mm
Lőszer.30–06 Springfield, majd később
7,92×57 mm Mauser
7,65×53 mm Belgian Mauser
7×57 mm Mauser
6,5×55 mm
.303 British (7,7×56 mm R)
7,62×51 mm NATO
Tárkapacitás20 töltényes egyenes szekrénytár
Működési elvgázelvételes, gázdugattyús
Tömeg8,35 kg
Fegyver hossza1194 mm
Csőhossz500 mm
Irányzék típusanyílt
A Wikimédia Commons tartalmaz BAR (Browning Automatic Rifle) témájú médiaállományokat.

A Browning Automatic Rifle (rövidítve BAR, magyarul Browning önműködő puska) az Amerikai Egyesült Államok hadseregének 7,62 mm-es könnyűgéppuskája volt, amelyet John Moses Browning tervezett 1917-ben, az első világháborús amerikai expedíciós erők részére, a francia gyártmányú Chauchat és Hotchkiss M1909 géppuskák leváltására. Első hadrendi változata, az alapváltozat a .30–06 Springfield töltényt tüzelte, az amerikai haderő M1918 típusjelzéssel állította hadrendbe. Ezt követően számos hadsereg rendszeresítette a huszadik század folyamán.

Használata

Gyakran használták kétlábú állvánnyal a cső elején, amit meneteléskor a súly csökkentése miatt a katonák leszereltek. Tervezésekor a következő módozatot alkották, "tüzelés menetben" elnevezéssel: puskás rajokkal karöltve a BAR-t használó lövész csípőből tüzelve halad előre, ennek elősegítésére egy speciális övet vett fel, amely a visszarúgó fegyver tusát volt hivatott megtartani. A különbség a korábbi változat M1918A1 és az M1918A2 között, hogy a régi választható félautomata vagy automata tüzelésű volt, támaszték nélkül, az új pedig választható tűzgyorsaságú (lassú-auto vagy gyors-auto) leszerelhető támasszal, és egy hordozhatóságot könnyítő fogantyút is kapott a závárzat fölé. Problémái voltak bőven: állva tüzeléshez túlságosan nehéz volt, és hatalmasat rúgott; fekve pontosabb volt, de emiatt az újratöltés is nehézkesebb lett.

Alkalmazók

Külső hivatkozások (angolul)

Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!