A mai világban a Borsodi Csaba rendkívül releváns téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a különböző területeken. Megjelenése óta hatással van arra, ahogyan az emberek egymással kommunikálnak, ahogyan bizonyos tevékenységeket végeznek, vagy ahogyan a világot észlelik. A Borsodi Csaba vitákat váltott ki, a vizsgálatok fókuszpontja volt, és számos vita menetét megváltoztatta. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Borsodi Csaba-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, és elgondolkodunk a mai világban való relevanciáján.
Borsodi Csaba | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1954. szeptember 4. (70 éves) Kapuvár |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | magyar |
Állampolgárság | magyar |
Lakhely | Budapest |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | régészet |
Munkahelyek | |
Eötvös Loránd Tudományegyetem | docens |
Szakmai kitüntetések | |
Pauler Gyula-díj (2009) | |
Borsodi Csaba weboldala |
Borsodi Csaba (Kapuvár, 1954. szeptember 4.) magyar történész. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja és a Történeti Intézet jelenlegi habilitált docense.[1]
1974 és 1979 között elvégezte az ELTE Bölcsészettudományi Kar történelem-levéltár szakát.[2]
1979 és 1981 között segédlevéltáros a Budapest Főváros Levéltárában.
1981 és 1988 között egyetemi tanársegéd, 1988 és 1998 között egyetemi adjunktus, 1998-tól egyetemi docens az ELTE BTK Történeti Intézetben.
2004-től ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék vezetője.
1996-ban szerzett doktori címet.[3]
2006-ban habilitált.[4]
2017-től megbízott dékán.[5]