Manapság a Borovi egy olyan téma, amely mindenki ajkán van, és nem marad észrevétlen a mai társadalomban. Fontossága és relevanciája egyre nyilvánvalóbbá válik, ahogy elemzése elmélyül. A Borovi sokféle véleményt és álláspontot generált, pro és kontra, ami állandó vitát váltott ki különböző területeken. Ebben a cikkben teljes körűen megvizsgáljuk, hogy a Borovi milyen hatással volt mindennapi életünkre, valamint a jelenre és a jövőre nézve. Ezenkívül elemezzük a Borovi körül létező különböző perspektívákat, hogy átfogó és kontrasztos képet adjunk erről a rejtélyes témáról.
Borovi | |
![]() | |
Pinus sylvestris | |
Fizikai tulajdonságok | |
Rönkhossz | n. a. m |
Rönkátmérő | 0,9…1,0 m |
Sűrűség | 0,52 g/cm³ |
Zsugorodás | |
Sugárirányban | 4,0 % |
Húrirányban | 7,7 % |
Keménység | |
Rostra merőleges | 19 MPa |
Rosttal párhuzamos | 40 MPa |
Merevség | 12 000 MPa |
Szilárdság | |
Nyomó | 55 MPa |
Hajlító | 100 MPa |
Nyíró | 10 MPa |
A borovi vagy borovi fenyő tűlevelű faanyag, az erdeifenyő (Pinus sylvestris) sokoldalúan használható, tartós anyaga.
Északi jellegű eurázsiai flóraelem. Hegyvidéki, északon síksági faj. A legváltozatosabb éghajlati viszonyok közt megél, pionír faj. Fényigényes, gyorsan nő.
25-35 m magas, ágdús, laza göcsű fa. Kérge fiatalon rókavörös, pikkelyesen hámló; idősebb korban rozsdavörös, repedezett. A szabadon álló fák gyakran csavarodottak, görbék.
Szíjácsa széles, sárgás vagy halvány vöröses, gesztje vörösesbarna, az átmérőnek kb. kétharmadát teszi ki. A puha, könnyű anyagban sok nagyméretű gyantajárat van. A tavaszi és az őszi pászta élesen elkülönül, az évgyűrűk gyakran hullámosak.
Sokoldalú faanyag. A magasépítésben, a föld- és vízépítésben, a bútorgyártásban, hajóépítésben, bányafának, vasúti talpfának, vezetékoszlopnak használják. Gyantatartalmának eltávolítása után papírgyártásra alkalmas. Gyökértuskójából kolofónium, a gyantás fából terpentin, fenyőszurok, fenyőkorom nyerhető.