Bolhák
Ez a cikk a Bolhák témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést váltott ki a társadalom különböző szféráiban. A Bolhák rendkívül releváns téma, amely számos vitát, tanulmányt és kutatást adott az elmúlt években. Jelentősége abban rejlik, hogy milyen hatással van az emberek mindennapi életére, valamint befolyása különböző területekre, mint például a gazdaság, a technológia, a kultúra, a politika stb. Ezért elengedhetetlen a Bolhák ismerete és megértése elmélyítése, hogy elemezhessük hatókörét, következményeit és lehetséges megoldásait.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Egy bolha pásztázó elektronmikroszkóp alatt
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Alrendágak | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bolhák témájú kategóriát. |
A bolhák (Siphonaptera) a rovarok (Insecta) osztályába tartozó rend.
Madarakon és emlősökön élősködő rovarok. A világon mintegy 2000 faj ismert, ebből a Magyarországon 1992-ig[1] 82 fajt írtak le.
Testfelépítésük
A bolhák 1–4 mm nagyságú sötétbarna, szárnyatlan rovarok. Testük oldalról lapított, fejük kicsi, szájszerveik szúrásra és vérszívásra módosultak. Szívókájukat a felső állkapocs és a felső ajak alkotja, az alsó állkapocs (maxilla) pedig késszerű és a bőr átvágására szolgál. A hátsó pár lábuk erőteljes ugróláb, a testmérethez képest hatalmas ugrásokat tesz lehetővé.
Lárváik lábatlanok, rágó szájszerveik vannak, a legyek nyűveire emlékeztetnek, de testük sörtézett.
Táplálkozásuk
A kifejlett állatok vérrel táplálkoznak.
A lárvák nem szívnak vért, hanem a gazdaállat fészkében, odújában élnek és szerves törmelékkel táplálkoznak. Több fajnál is ismert, hogy a szaporodási időszakban a kifejlett bolhák rendkívüli vérmennyiséget szívnak, és emésztetlen, alvadt vért ürítenek, a lárvák ezt fogyasztják.
A bolhafajok egy része csak vérszíváskor keresi fel a gazdaállatot, és gyakran annak fészkében, odújában élnek.
Egyedfejlődésük
A nőstények elsősorban a gazdaállat fészkében, odújában (olykor lakásban, a padló repedéseibe, porba vagy szemétbe) rakják le petéiket. A gazdaállatok testére rakott peték is rövid időn belül ide hullanak. A peték tojás alakúak, szürkésfehérek, kb. 0,5 mm nagyságúak. A lárvák 2-12 nap múlva kelnek ki, 9-15 nap alatt, két vedlés után kokont szőnek maguk köré és bábozódnak. A bábállapot mintegy 4-14 napig, de olykor akár több hónapig is tarthat. Három-négy évig is életben maradhatnak, jól bírják az éhezést, bár ha tehetik, naponta szívnak vért.
Rendszerezésük
A rendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak
Ceratophyllomorpha
A Ceratophyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:
- Ceratophylloidea- 4 család
- Ceratophyllidae – bolhák, főként az Amphipsyllidae rágcsálókhoz társulva
- Leptopsyllidae – patkány és egér bolhák
- Ischnopsyllidae – denevér bolhák
- Xiphiopsyllidae
Hystrichopsyllomorpha
A Hystrichopsyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsaládok és családok tartoznak:
- Hystrichopsylloidea – 2 család
- Macropsylloidea – 1 család
- Stephanocircidoidea – 2 család
Pygiopsyllomorpha
A Pygiopsyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:
- Pygiopsylloidea – 2 család
Pulicomorpha
A Pulicomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:
- Malacopsylloidea – 2 család
- Vermipsylloidea – 1 család
- Coptopsylloidea – 1 család
- Ancistropsylloidea – 1 család
Jelentős fajok
Az emberbolha (Pulex irritans) vöröses vagy sötétbarna, csaknem fekete színű és 0,2–0,4 cm hosszú. Fejének oldaláról hiányzik a többi bolhára jellemző, kemény kitines fogakból álló „fésű”, szeme aránylag nagy, lábai pedig erősen sörtézettek. Bábja tojás alakú, kezdetben fehér, majd sötét színű. Sertésen és emberen egyaránt élősködik.
A kutyabolha (Ctenocephalides canis) és a macskabolha (Ctenocephalides felis) fejének és előtorának oldalán tüskévé módosult sörtékből álló „fésű” segíti a szőrzetben való mozgást. Életmódjuk hasonló az előbbihez. Az utóbbi faj hazánkban gyakrabban fordul elő embereken, mint az emberbolha.
Terjesztett betegségek
A keleti patkánybolha (Xenopsylla cheopis) a bubópestis terjesztésével olykor az emberi történelmet is befolyásolta. A pestis ma is jelentős veszély például Közép-Ázsiában.
A kutyabolha és a macskabolha az emberen is képes vért szívni, és ezáltal különböző fertőző betegségeket terjesztenek. Nyáluk allergiás reakciót válthat ki. A kutya- és a macskabolha köztesgazdája egyes galandférgeknek, melyek az embert is veszélyeztethetik. Terjeszti továbbá a „macskakarmolásos betegség” kórokozóját.
Jegyzetek
- ↑ Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237-4935 ISBN 963-282-451-2
Irodalom
- Kohaut R 1903. Magyarország bolhái (Állattani Közl. II., 25-46. lap, III tábla)
- Papp L 1996. Zootaxonómia – egységes jegyzet. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest.
- Rothschild NC 1898. Contribution to the knowledge of Siphonoptera (Novit. Zoolog., V.)
- Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
