Bognár Gergely

Mai cikkünkben a Bognár Gergely lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez a téma az évek során érdeklődés és elemzés tárgyát képezte, ma pedig ennek különböző dimenzióit és aspektusait kutatjuk. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a popkultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Bognár Gergely kitörölhetetlen nyomot hagyott az életünkben. Reméljük, hogy ezzel a cikkel megvilágítjuk ezt a témát, és szélesebb és mélyebb betekintést nyújtunk abba, hogy mit jelent számunkra a Bognár Gergely. Készülj fel, hogy elmerülj egy olyan utazásban, amely meglepetéseket, elmélkedéseket és új ismereteket ígér a Bognár Gergely-ről.

Bognár Gergely
Született1868. február 16.
Csallóközpósfa[1]
Elhunyt1947. május 30. (79 évesen)
Esztergom
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bognár Gergely témájú médiaállományokat.

Bognár Gergely (Csallóközpósfa, 1868. február 16.[2] – Esztergom, 1947. május 30.) szentszéki tanácsos, kanonok, plébános.

Élete

Szülei Bognár Ferenc és Mészáros Rozália voltak.[3]

Teológiai tanulmányait az esztergomi Hittudományi Főiskolán végezte. 1892. június 27-én pappá szentelték, majd káplánként szolgált Pozsonypüspökin.[4] 1896-tól plébános Dunahidason. 1906-ban sikertelenül pályázott a somorjai plébániára.[5] 1907-től a Magyarországi Róm. Kath. Hittanárok és Hitoktatók Egyesületének tagja.[6] 1913-ban az ellenzék tagjaként nem fogadta el és tartózkodott Pozsony vármegye közgyűlésének kormány melletti bizalmi indítványa ügyében.[7] 1911-ig a Hidasi Keresztény Fogyasztási Szövetkezet igazgatósági tagja,[8] de még 1917-ben is egyik vezetője volt.[9] 1917-ben a Féli Mezőgazdasági Hengermalom Részvénytársaság igazgatósági tagja.[10]

1926-tól nagyszombati szentszéki bíró. 1927-től Gútán lett adminisztrátor, majd plébános. 1929-ben támogatta a komáromi bencések diákmenzáját.[11]

Az Egyesült Magyar Párt politikai törekvéseit is támogatta,[12] 1937-ben nagygyűlést szerveztek Gútán.[13] A kommunista párt ellen szólalt fel.[14]

1938. november 7-én a Felvidék visszatértekor ünnepi beszédet tartott Gútán. A magyar Nemzeti Tanács elnöke volt.[15] Az első bécsi döntés után 1939 májusában az abonyi iskola zászlót ajándékozott a gútai iskolának, mely zászlót felszentelte és ünnepi beszédet mondott.[16] Missziós egyesületet alapított az elcsatolt magyar hívek pasztorálására.[17] 1939. július 25-től esztergomi mesterkanonok.[18]

Az esztergomi bazilika kriptájában temették el.

A galántai Szent Ágoston Társulatnak elnöke, és 1889-től a Szent István Társulat tagja volt.[19] A Magyarországi Róm. Kath. Hittanárok és Hitoktatók Egyesületének tagja.[20]

Elismerései

Művei

  • 1939 A közönség szószéke - Válasz egy nyilas képviselőnek. Nemzeti Újság 21/70, 20 (1939. március 25.)

Jegyzetek

  1. ↑ FamilySearch Historical Records
  2. ↑ familysearch Gelle keresztelési anyakönyv 1868/10; Hibásan 1969. december 13. a knihydominikani.sk szerint
  3. ↑ Valószínűleg testvére volt Ferenc, aki 1863. január 15-én született, de édesanyjának Mészáros Apollóniát jelölték.
  4. ↑ Havi Közlöny 15/8, 885 (1892. augusztus 1.)
  5. ↑ Pesti Hírlap 28/307, 9 (1906. november 7.)
  6. ↑ Katholikus Nevelés I/2, 100. (1907. február 20.)
  7. ↑ Budapesti Hírlap 33/231, 4 (1913. szeptember 30.)
  8. ↑ Központi Értesítő 36/19, 446 (1911. március 5.)
  9. ↑ Központi Értesítő 42/61, 1361 (1917. augusztus 2.)
  10. ↑ Központi Értesítő 42/59, 1318 (1917. július 26.)
  11. ↑ Gidró Bonifác 1930: A komárnoi (komáromi) sz. Benedek-rendi kath. gimnázium értesítője az 1929-30. iskolai évről. Komárom, 32.
  12. ↑ ] 59/148, 5 (1937. július 3.)
  13. ↑ Nemzeti Ujság 19/148, 2 (1937. július 3.)
  14. ↑ Kassai Munkás 19/22, 2 (1928. január 27.)
  15. ↑ Pesti Hírlap 60/253, 8; Uj Magyarság 5/253, 4; Friss Újság 43/254, 6 (1938. november 8.); Uj Nemzedék 20/254, 10; Esti Kurir 16/254, 3 (1938. november 9.)
  16. ↑ Gerl Árpád 1939 (szerk.): Az Abonyi Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Leányiskola Évkönyve az 1938-39. iskolai évről. Abony, 6-7.
  17. ↑ Nemzeti Ujság 21/38, 12 (1939. február 16.)
  18. ↑ Magyar Nemzet 2/168, 10 (1939. július 26.)
  19. ↑ Religio 1889/40, 324.
  20. ↑ Katholikus Nevelés 1/10, 100, 490 (1907. december 20.)
  21. ↑ Nemzeti Újság 21/71, 11 (1939. március 28.); Friss Ujság 44/108, 6 (1939. május 12.)

Források