A Bizonytalanságon alapuló biztonság hatalmas világában számtalan szempont van, amelyet érdemes megvizsgálni és elemezni. Akár a terület szakértője, akár egy egyszerű rajongó látásmódja szerint, a Bizonytalanságon alapuló biztonság végtelen lehetőségeket kínál a különböző aspektusaiba való beleásáshoz. Ebben a cikkben elmélyülünk a Bizonytalanságon alapuló biztonság lenyűgöző univerzumában, feltárva annak eredetét, a társadalomra gyakorolt hatását és lehetséges következményeit a jövőre nézve. Csatlakozzon hozzánk, és merüljön el a Bizonytalanságon alapuló biztonság izgalmas világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a koncepció kínál.
A bizonytalanságon alapuló biztonság vagy titkolózáson alapuló biztonság (ang.: security by/through obscurity) az informatikai biztonság területén alkalmazott irányelv, melynek lényege, hogy egy rendszer elemeinek (designjának, megvalósításának) eltitkolásával próbálja megteremteni annak biztonságát. A titkolózáson alapuló biztonságra épülő rendszerben lehetnek elméleti vagy tényleges biztonsági rések, de üzemeltetői vagy tervezői úgy vélik, hogy ezeket a réseket (rajtuk kívül) senki nem ismeri, és valószínűtlen, hogy a támadónak sikerül megtalálnia azokat. A bizonytalanságon alapuló biztonságot felhasználhatják a mélységi védelem vagy többrétegű védelem (defense in depth) kiépítésére is; bár az ismert biztonsági rések súlyosságát csökkenthetik az egyéb védelmek, a rendszerben felhasznált termékek és verziószámok közzététele megkönnyíti a rendszer elleni támadás kivitelezését. A támadó első lépése általában az információgyűjtés; ebben valamelyest lelassíthatja a titkolózáson alapuló biztonság alkalmazása. Az irányelv ellentéte a tervezett biztonság, bár a való életben általában a két stratégia elemeit együttesen alkalmazzák.