Birodalmi elnök
A mai világban a Birodalmi elnök olyan releváns témává vált, amely minden korosztály és hátterű ember érdeklődését felkelti. Befolyása a személyestől a globális szintig terjed, olyan szempontokat érintve, mint a gazdaság, a társadalom, a kultúra és a politika. A Birodalmi elnök-nek sikerült megragadnia az akadémikusok, a szakemberek és az átlagpolgárok figyelmét, vitákat és elmélkedéseket generálva a mindennapi életben betöltött hatásáról és relevanciájáról. Ebben a cikkben a Birodalmi elnök-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, elemezve annak következményeit és lehetséges következményeit a jövőre nézve.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Birodalmi elnök | |
| A Német Birodalom elnöke Reichspräsident (német) | |
 | |
| A birodalmi elnök lobogója (1933–1934) | |
 | |
Karl Dönitz tengernagy 1945. április 30. – 1945. május 23. | |
| Adatok | |
| Megszólítás | Ő exellenciája |
| Első | Friedrich Ebert |
| Utolsó | Paul von Hindenburg (alkotmányosan) Karl Dönitz (de facto) |
| Rezidencia | Reichspräsidentenpalais, Berlin |
| Kijelölő | Kétfordulós választási rendszer |
| Típus | Államfő |
| Hivatali idő | Hét év, meghosszabbítható |
| Hivatal kezdete | 1919. február 11. |
| Hivatal vége | 1934. augusztus 2. (Paul von Hindenburg halála) 1945. május 23. (A Dönitz-kormány feloszlatása) |
| Előd | Német császár |
| Utód | Führer (1934–1945) Präsident der Republik (1949–1960) Bundespräsident (1949-től) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Birodalmi elnök témájú médiaállományokat. | |
A birodalmi elnök (németül: Reichspräsident) a Német Birodalom államfői pozíciója volt 1919-től 1934-ig, illetve 1945 májusában. A hivatalt az átmeneti birodalmi főhatalomról szóló törvény (Gesetz über die vorläufige Reichsgewalt) hozta létre 1919. február 10-étől, majd a weimari alkotmány megerősítette 1919. augusztus 11-én.
A nép közvetlenül választotta hét évre; egy újraválasztásra volt lehetőség. Ez az előírás vezetett Hindenburg újraválasztásához. Ezen felül a birodalmi elnök a haderők főparancsnoka volt, ő nevezhette ki és meneszthette a birodalmi kancellárt (Reichskanzler), feloszlathatta törvényhozást, a Reichstag-ot. A birodalmi elnök 1919–1923 között és mindenek előtt 1930-tól kiegészítette, illetve nagyrészt helyettesítette a Reichstag törvényhozását rendeleti kormányzással.
Az alkotmány értelmében a birodalmi elnök sokkal erősebb hatalmi pozícióban volt és szélesebb jogkörökkel rendelkezhetett, mint akár a kancellár, akár a Reichstag, gyakorlatilag mind a kancellár, mind a Reichstag alárendelt helyzetben voltak az államfőhöz képest. Ebből az okból kifolyólag utólag erőteljesen bírálták a birodalmi elnök szerepét a politikai rendszerben, mert a Reichspräsident gyakorlatilag az 1918-ban megszűnt Német Császárság uralkodói jogköreit birtokolta, ezért az Ersatzkaiser (pótcsászár) kifejezéssel illettek. A Német Szövetségi Köztársaság 1949-es alaptörvénye a szövetségi elnök jogkörét tudatosan, különös tekintettel a weimari köztársaság tapasztalataira, csökkentette.
Az 1919-es közvetett, a weimari nemzetgyűlés által lefolytatott elnökválasztás során a szociáldemokrata Friedrich Ebert került az állam élére, párt nélküli utódja, Paul von Hindenburg mind az 1925-ös, mind az 1932-es birodalmi elnökválasztást megnyerte. Hindenburg 1934-es halála után Adolf Hitler birodalmi kancellár vette át a birodalmi elnök funkcióit, amit a német államfőről szóló népszavazás által megerősített. Ezáltal igénybe vette a legfőbb bírói hatalmat. Végrendeletében öngyilkossága előtt Karl Dönitzet jelölte birodalmi elnöknek, aki a hivatalt letartóztatásáig, három héten keresztül vezette.
Elnökök listája
| # | Kép | Elnök | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Párt | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | 
|
Friedrich Ebert (1871-1925) |
1919. február 11. | 1925. február 28. | SPD | |
|
Hans Luther (1879-1962) Megbízott elnök |
1925. február 28. | 1925. március 12. | Független | ||
|
Walter Simons (1861-1937) Megbízott elnök |
1925. március 12. | 1925. május 12. | Független | ||
| 2. | 
|
Paul von Hindenburg tábornagy (1847-1934) |
1925. május 12. | 1934. augusztus 2. | Független | |
| 3. | 
|
Adolf Hitler Führer und Reichskanzler (1889-1945) |
1934. augusztus 2. | 1945. április 30. | NSDAP | |
| 4. | 
|
Karl Dönitz főadmirális (1891-1980) |
1945. április 30. | 1945. május 23. | NSDAP | |
Lobogók
-
A birodalmi elnök lobogója (1919–1921) -
A birodalmi elnök lobogója (1921–1926) -
A birodalmi elnök lobogója (1926–1933) -
A birodalmi elnök lobogója (1933–1934) -
A birodalmi elnök lobogója (1934–1945) -
A birodalmi elnök lobogója (1945)
.svg)
.svg)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a President of Germany (1919–1945) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.