Ebben a cikkben a Biofarmácia lenyűgöző történetét tárjuk fel, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig. A Biofarmácia évtizedek óta a populáris kultúra releváns alakja, minden korosztály figyelmét és érdeklődését leköti. Az évek során a Biofarmácia fejlődött és különböző formákat öltött, de hatása továbbra is tagadhatatlan. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Biofarmácia hogyan alakította ki azt, ahogyan a világot látjuk, és hogyan él tovább öröksége napjainkban. Csatlakozzon hozzánk ezen az időutazáson, és fedezze fel a Biofarmácia tartós hatását társadalmunkra.
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
A biogyógyszerészet vagy biofarmácia a gyógyszerkészítmény és az élő szervezet kölcsönhatásaival foglalkozó gyógyszerészeti tudományág. Korábban elsősorban a hatóanyag-felszabadulásának, és a felszívódási folyamat kapcsolatára, illetve az azt követő változások tanulmányozására összpontosított. Kutatási területe mára jelentősen kibővült, mivel a biofarmácia sajátos szemléletmódjával a hatóanyag és a hatóanyagot tartalmazó készítmény tulajdonságait együttesen vizsgálja az élő szervezetben. Modellezi a gyógyszer és a szervezet kölcsönhatásait kísérő folyamatokat. Feltárja a gyógyszerek fizikai, kémiai, farmakológiai tulajdonságai valamint a szervezet farmakodinámiás, toxikológiai válasza és a terápiás hatás kialakulásának bonyolult kapcsolatrendszerét.
A biogyógyszerészet vagy biofarmácia kifejezés John G. Wagner (1921-1998) közleményében szerepel először 1961-ben, amelyből kiderül, hogy az elnevezést eredetileg Gerhard Levy említette egy szakmai megbeszélés alkalmával. Levy értekezéseiben a gyógyszerkészítményből történő hatóanyag-leadás és felszívódás összefüggéseire hívja fel a figyelmet, valamint a gyógyszerhordozó rendszer hatékonyságot befolyásoló szerepét hangsúlyozza. John G. Wagner szerint a biofarmácia a gyógyszerformulálás és a gyógyszer terápiás hatékonysága közötti összefüggéseket tanulmányozza. Magyarországon a biofarmáciai szemlélet meghonosításának úttörői: Takács Géza,Kedvessy György, Dávid Ágoston és Minker Emil.
Gordon L. Amidon és munkatársai 1995-ben vezették be a hatóanyagoknak az emésztőrendszerből történő felszívódását meghatározó Biofarmáciai Osztályozási Rendszerét (Biopharmaceutical Classification System, BCS). A rendszer a hatóanyagokat egységes biogyógyszerészeti szempontrendszer alapján, oldhatóságuk és permeabilitásuk szerint csoportosítja.
Osztály | Oldhatóság | Permeabilitás |
---|---|---|
I. | jó | jó |
II. | rossz | jó |
III. | jó | rossz |
IV. | rossz | rossz |
A hatóanyagok ritkán kerülnek önmagukban alkalmazásra. A biofarmáciai kutatások ezért szorosan kapcsolódnak a hatóanyag és a készítmény farmakodinámiai, farmakokinetikai és gyógyszertechnológiai kutatási eredményeihez.
A biofarmáciai szempontok alapján kifejlesztett készítmények képesek az optimális gyógyszerhatás elérése céljából csökkenteni a szervezetbe juttatott hatóanyag mennyiségét, elkerülni a nemkívánatos mellékhatásokat, és a terápiás igényeknek megfelelően, a hatóanyag-felszabadulását, tervezett módon, a megfelelő helyen és időben, meghatározott sebességgel biztosítani.
A gyógyszerkészítménynek ezeket a tulajdonságait célszerűen megfelelően kialakított, az adagolás helyéhez illeszkedően, a hatóanyag felszabadítását meghatározó belső szerkezettel, optimalizált összetétellel, speciális gyógyszertechnológiai eljárások kifejlesztésével érhetik el.
A biofarmáciai szempontok alapján olyan új típusú, korszerű gyógyszerkészítményeket sikerült kifejleszteni, amelyek az alábbi főbb csoportokba oszthatók: