Biciklusos vegyület

Ez a cikk elemzi a Biciklusos vegyület jelentőségét a mai társadalomban. A Biciklusos vegyület évtizedek óta érdeklődés és vita tárgya, hatása az élet minden területére kiterjed. Megalakulása óta a Biciklusos vegyület alapvető szerepet játszik az emberek egymáshoz való viszonyában, a kultúra fejlődésében és a technológia fejlődésében. A történelem során a Biciklusos vegyület-et különféle tudományterületeken tanulmányozták, a pszichológiától a közgazdaságtanig, és relevanciája nyilvánvaló abban, ahogyan napi szinten befolyásolja életünket. Ebben a cikkben a Biciklusos vegyület számos aspektusát tárjuk fel, és elemezzük a kortárs világra gyakorolt ​​hatását.

Dekalin, más néven biciklodekán
Norbornán, más néven bicikloheptán
Spiropentán-molekula, amely a spirovegyületek csoportjába tartozik

A biciklusos vegyületek molekulájában két kondenzált gyűrű található. Biciklusos vegyületek gyakran fordulnak elő a szerves és szervetlen vegyületek között.

A gyűrűk összekapcsolódása háromféleképpen történhet:

  1. Két atom közötti kötésen keresztül – ilyen például a dekalin (más néven biciklodekán), amelyben a két ciklohexán gyűrű egy C-C kötése közös;
  2. Atomok láncolatán (hídfőn) keresztül – például a norbornán (más néven bicikloheptán) tekinthető úgy, mint két ciklopentán gyűrű, melyekben három közös szénatom van; vagy
  3. Egyetlen atomon keresztül (spirogyűrűs, spiro vegyület)

Az egy közös kötésen keresztül összekapcsolódó gyűrűk a leggyakoribbak, míg a legritkábban a spiro gyűrűk fordulnak elő.

Hidak

Hídnak nevezzük az atomok el nem ágazó láncát vagy az olyan atomot vagy kovalens kötést, amely két hídfőatomot köt össze a policiklusos vegyületekben.

A főhíd az a híd, amely a két legfontosabb hídfőt köti össze.

Másodlagos híd bármely olyan híd, amely nem része a fő gyűrűnek vagy a fő hídnak.

A független másodlagos híd olyan hídfőket köt össze, amelyek a fő gyűrűnek vagy fő hídnak a részei.

A függő másodlagos híd legalább egy olyan hídfőhöz kapcsolódik, mely hídfő egy másodlagos híd része.

Nevezéktan

A biciklusos molekuláknak külön nevezéktana van.[1] A legegyszerűbb szinten az alap szénhidrogén neve azonos a megfelelő nyílt láncú alkánéval. A hidat tartalmazó vegyületekben a név elé biciklo előtag járul, melyet szögletes zárójelben követ az egyes hídfők között található szénatomok száma. A számokat csökkenő sorrendben, egymástól ponttal elválasztva adjuk meg. A bicikloheptánban például a szénváz összesen hét szénatomot tartalmaz, ezért az alapnév heptán. A molekulában három híd található, ezek 2, 2 és 1 szénatomból állnak, az előtag így biciklo. Spirovegyületek esetén a név felépítése spiro alakú, ebből kiolvasható, hogy a molekulában 3- és 5-tagú gyűrűk (magát a spiro szénatomot nem vesszük bele a számokba) találkoznak a spiro atomnál.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. IUPAC nomenclature for bicyclics

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bicyclic molecule című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.