A mai világban a Besenyői-tó rendkívül aktuális kérdéssé vált, és hatása a társadalom különböző területein tükröződik. Befolyása a politikai és gazdasági szempontoktól a kulturális és társadalmi szempontokig terjed. Ez egy olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki és vitát váltott ki minden szinten, a tudományos köröktől a mindennapi beszélgetésekig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Besenyői-tó különböző aspektusait, és elemezzük mai hatását, valamint a jövőre nézve lehetséges következményeit.
Besenyői-tó | |
![]() | |
Ország(ok) | ![]() |
Hely | Kovászna megye |
Típus | mesterséges tó |
Elsődleges források | Besenyő |
Hosszúság | 2 km |
Felszíni terület | 86 ha = 0,86 km² |
Legnagyobb mélység | 7 m |
Települések | Sepsibesenyő, Maksa |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A 2 km hosszú Besenyői-tó (románul Lacul Pădureni) a Rétyi-tó mellett Kovászna megye egyik legnagyobb tava. A tó délkeleti oldalán Maksa községközpont, az északnyugati oldalán pedig Besenyő falvak fekszenek. A besenyői oldalon folyik bele Besenyő pataka, ahol a víz sekély és egy kis nádas a vadmadarak otthona.
Nyáron népszerű turistacélpont, főleg a környékbeliek, de még brassóiak is járnak ide fürödni, kirándulni. Ugyancsak népszerű horgászok között is. A helyi horgászegyesület évtizedekig rendszeresen telepített bele halakat.
Az 1980-as években létesült mesterséges tó eredetileg öntözési célokat szolgált.