Beregszászi-dombvidék
A mai világban a Beregszászi-dombvidék nagy jelentőséggel bír az élet különböző területein. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Beregszászi-dombvidék döntő szerepet játszik a döntéshozatalban és abban, ahogyan a napi kihívásokkal szembesülünk. A Beregszászi-dombvidék-et hosszú ideje tanulmányozzák és elemzik különböző tudományágak szakértői, akik igyekeznek jobban megérteni a társadalomra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Beregszászi-dombvidék-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, az idők folyamán bekövetkezett fejlődésétől a modern életre gyakorolt hatásáig. Elemezzük továbbá az egyéni és kollektív fejlődésben betöltött jelentőségét, valamint a jövőre nézve lehetséges következményeit.
| Beregszászi-dombvidék | |
 | |
| A Beregszászi-dombvidék télen | |
| Hely |  Ukrajna, Kárpátalja, |
| Legmagasabb pont | Nagy-hegy (370 m) |
| Típus | dombság |
| Elhelyezkedése | |
 Beregszászi-dombvidék
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″48.180278°N 22.705833°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″48.180278°N 22.705833°E | |
 | |
| Térkép | |
 | |
A Beregszászi-dombvidék a kárpátaljai Beregszászi járás valamint a Kárpátaljai-alföld legmagasabb része, amelynek abszolút magassága 220-365 méter között változik (legmagasabb pontja a Nagy-hegy, 365,7 m).
A Kárpátaljai-alföld területén szétszórva több, kisebb, különféle korú és eredetű vulkáni maradvány található. A Beregszászi- és a Kaszony-Bégányi-dombvidék a Kárpátaljai-süllyedék határain belül helyezkednek el, és főleg neogén idei vulkanogén felszínformákból állnak, amelyek 15 millió évvel ezelőtt keletkeztek. A dombvidék hosszúsága eléri a 60 km-t, szélessége pedig a 25 km-t.
A Beregszászi-dombvidék és a Beregszász-Csap közötti sztratovulkánok sora – alsószarmatai riolitkupolák, lapos tetejű vulkanikus dombok, feldarabolódott felszín lejtők. A dombvidék kiterjedése északnyugat-délkeleti irányban 12-18 km, szélessége 3-10 km. A Beregszászi-dombvidék bazaltos andezitjei riolit (liparit) tufával, néhol argilittel vannak fedve. Ennek alapján a Beregszász környéki bázisos képződményeket a felső-bádenihez sorolják. A felső-bádeni üledékekre és bázisos vulkánitokra két szintben települt riolittufa illetve riolit dóm. A tufában helyenként szemmel láthatóan görgeteg terrigén üledékek, metamorfpalák és kvarc, Nagymuzsaly környékén az aljzat törmelékei találhatóak. A felső tufahorizont elsősorban a Beregszászi-dombvidék központi részén fejlődött ki, vastagsága 170-250 m között váltakozik, de Nagybégány környékén még ezt is meghaladja. A beregszászi Nagy-hegy területén szarmata tengeri fauna jelenik meg ebben a tufarétegben, vagyis a tufa lerakódása tengeri közegben ment végbe.
Részei
A Beregszászi-dombvidék területén több riolit dóm is megfigyelhető.
- Az első csoportban Beregszásztól északra öt ilyen riolit dóm látható:
- Kerek-hegy,
- Hosszú- hegy,
- Sarok-hegy,
- Csepka-hegy és
- Ardói-hegy.
Magasságuk 100-150 m, alakjuk ovális. Mindegyik dóm anyagának folyásiránya, kivéve a Kerek-hegyen, szubmeridionális. A Kerek-hegy anyagának folyásiránya ezekre pontosan merőleges. Kialakulásukat a területen lévő szubmeridionális törésvonalakhoz kapcsolják.
- A második csoport Beregszásztól délre fekszik:
- az erősen erodálódott Kis-hegy és az
- Aranyos-hegy.
A vulkáni anyag itt keresztirányú törésvonalakhoz köthető.
- A harmadik csoport Beregszásztól 8 km-re keletre van:
- a Hajas-hegy,
- a Szőlős-hegy,
- a Várna-hegy és a
- Pelikán-hegy.
Források
- Izsák Tibor: A Beregszászi járás természetföldrajza (Beregszász, 2007)
- Заставецька О. В. (та ін.): Географія Закарпатської області. Підручники & посібники (Тернопіль, 1996)
- Rácz Béla: Nyersanyag-gazdálkodás a Beregszászi-dombvidék paleolit településein, Gesta : fiatal miskolci történészek folyóirata, 2010. 9. évf. 30-39. old.
