Benzoeviasz
A mai cikkben a Benzoeviasz-et fogjuk megvizsgálni, amely téma az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitákat váltott ki. Megjelenése óta a Benzoeviasz különböző területeken vita és vita tárgya, ellentmondó véleményeket generálva és kérdéseket vetve fel valódi hatásával kapcsolatban. A cikkben a Benzoeviasz-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, az eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. Kétségtelen, hogy a Benzoeviasz olyan fontos téma, amellyel érdemes alaposan foglalkozni, hogy megértsük hatókörét és hatását a mai világban.
A benzoeviasz egy balzsamszerű viasz, melyet számos, Délkelet-Ázsiában honos, a Styrax nemzetségbe tartozó fa kérgéből nyernek. Fő összetevője a benzoesav.[1] Számos területen alkalmazzák, például egyes parfümökben, gyógyszerekben és élelmiszerekben is előfordulhat.
Elterjedt elnevezése a benzoegumi, de ez a név téves, ugyanis kémiailag nem gumi, azaz nem vízben oldható poliszacharid.
Fajtái
Két fő benzoeviasz fajta van: sziámi és szumátrai. A sziámi fajtát a Styrax tonkinensis fából állítják elő, mely Thaiföldön, Laoszban, Kambodzsában, és Vietnámban honos. A szumátrai fajtát a Styrax benzoin fából állítják elő, mely Szumátrán őshonos. Mindkét fából hasonló módszerrel nyerik a benzoeviaszt, azaz a fák kérgét megsértve azok védekező váladékként választják ki a benzoeviaszt.
Felhasználása
- A benzoeviasz kedvelt összetevője a parfümöknek, mert saját, kellemes illattal rendelkezik, valamint megköti, és csak lassan bocsátja ki a hozzá kevert egyéb illatanyagokat.
- A keleti ortodox egyházaknál (leginkább Oroszországban) a liturgiához tartozó füstölő egyik alapanyaga.
- Japán, indiai, és kínai stílusú füstölőkben is megtalálható.
- Az indiai kultúrában a belőle készült sambrani vagy sambraani füstölőket a haj kezelésére, illatosítására, valamint fertőzések megelőzésére használják.
- Élelmiszerek esetén főként zsírok tartósítására alkalmazzák, E906 kóddal. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Nincs ismert mellékhatása, de a benzoesavra érzékeny egyéneknél allergiás reakciókat válthat ki.
Jegyzetek
- ↑ Pastrorova I, de Koster CG, Boom JJ (1997). „Analytic Study of Free and Ester Bound Benzoic and Cinnamic Acids of Gum Benzoin Resins by GC-MS HPLC-frit FAB-MS”. Phytochem Anal (8), 63-73. o.
Források
