Benta-patak

Ebben a cikkben elemezni fogjuk a Benta-patak jelentőségét a kortárs társadalomban. A Benta-patak kulcsszerepet játszott a modern élet számos területén, a gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásig. Az elmúlt néhány évtizedben a Benta-patak egyre nagyobb érdeklődést váltott ki az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség körében, ami új tanulmányokhoz és elmélkedéshez vezetett annak relevanciájáról és következményeiről. Kutatások és megbeszélések sorozatán keresztül igyekszünk jobban megérteni a Benta-patak fontosságát életünkben, és azt, hogy fejlődése hogyan alakítja tovább az általunk lakott világot.

Benta-patak
A százhalombattai Dunamenti Erőmű kéményei a patak partján magasodnak
A százhalombattai Dunamenti Erőmű kéményei a patak partján magasodnak
Közigazgatás
Országok Magyarország, Pest vármegye
Földrajzi adatok
ForrásBiai-tó, Biatorbágy, Pest vármegye
TorkolatDuna, Százhalombatta
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Benta-patak témájú médiaállományokat.

A Benta-patak egy vízfolyás Magyarországon, Pest vármegyében. Biatorbágy nyugati részén a Biai-tóból ered, és Százhalombatta Óváros és Dunafüred nevű városrésze között folyik a Dunába.[1] A völgyének vidéke, legelői, ritka fűzfacsoportjai és a lassú kiszáradás ellenére még megtalálható vizenyős rétek miatt védett. Az Érd-Sóskúti-fennsík és az Etyeki-dombság között a patak markánsabb völgyet vájt magának, amiben Sóskút kőbányái sorakoznak. Tárnok egyik legszebb tája a Benta-patak völgye.[2]

A patak mellékvizei a Füzes-patak (Biatorbágytól délre) és a Zámori-patak, Tárnoktól délre.

A patak százhalombattai szakasza – a Dunamenti Erőmű üzemvízcsatornája korábban egész évben melegvízzel táplálta és így hőmérséklete télen sem csökkent 10 °C alá – máig kedvelt horgászhely.[1] A patak medrét az erőmű építésekor jelentősen kibővítették. A patak vízállása az erőműtől kezdődően annak működéséhez igazodott. A Benta-patak alsó szakaszának hőháztartását és ezáltal élővilágának összetételét jelentősen módosította az erőmű technológiaváltása előtt a patakon levezetett hűtővíz.[3] A Temparáltvízű Halszaporító Gazdaság (TEHAG) 1978-tól halgazdaságot működtetett a hűtővízben.[4] A halastavak feltöltött medrében és az erőmű hajdani zagyterében 2018 óta naperőmű üzemel.[5]

A patak medrét az Európai Unió támogatásával rehabilitálta a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Százhalombatta, Érd, Tárnok, Sóskút és Biatorbágy területén, mintegy 18 km hosszúságban, hogy javítsák a csapadékvíz-elvezető képességét. A projekt 2008-2011 között tartott.[6]

Part menti települések

Jegyzetek

  1. ↑ a b Kocsis László: Téli horgászhelyek 1. rész (magyar nyelven). Haldorádó horgászportál. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
  2. ↑ Dr. Kubassek János: A Benta-patak szurdoka és a Sóskúti kőfejtő (magyar nyelven). Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 506. szám pp. 13-14., 1994. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
  3. ↑ Ezért kéne Paksnál jobban figyelni. Index. (Hozzáférés: 2015. június 24.)
  4. ↑ Zombori Katalin, Kiss. I György - Erőmű és halgazdaság (Magyar Nemzeti Filmarchívum, 1978)
  5. ↑ Magyarország egyik legnagyobb naperőműje - solarproenergy.hu, 2018.
  6. ↑ Megkezdődött a Benta-patak rehabilitációja (magyar nyelven). Greenfo.hu, 2009. július 21. . (Hozzáférés: 2009. július 24.)

További információk

Ez a folyóról, patakról, vízesésről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!