Belvederei Apollón
A mai világban a Belvederei Apollón egyre szélesebb körben érdeklődő témává vált. Relevanciája a személyestől a szakmai szféráig terjed, és a mindennapi élet különböző területeit érinti. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Belvederei Apollón még nagyobb jelentőséget kapott, vitákat, kutatásokat és fejlesztéseket generálva, amelyek megváltoztatták a témával kapcsolatos felfogásunkat és megközelítésünket. Ebben a cikkben a Belvederei Apollón-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, hogy elmélyülhessünk a mai világban relevanciájában és következményeiben.
| Belvederei Apollón | |
 | |
| Ország | Vatikán |
| Szobrász |
|
| Készítés ideje | |
| Felhasznált anyagok | márvány |
| Elhelyezkedése | |
 Belvederei Apollón
Pozíció Olaszország térképén
| |
 é. sz. 41° 54′ 23″, k. h. 12° 27′ 16″41.906389°N 12.454444°EKoordináták: é. sz. 41° 54′ 23″, k. h. 12° 27′ 16″41.906389°N 12.454444°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belvederei Apollón témájú médiaállományokat. | |
A belvederei Apollón egyike a leghíresebb, a művészettörténészek által nagyra becsült ókori márványszobroknak. A 19. században a klasszikus görög művészet egyik csúcspontjának tekintették, később azonban bebizonyosodott, hogy pusztán egy korábbi szobor 2. században készült másolata. Az eredeti szoborról feltételezik, hogy i.e. 330-320-ban készült és más szobrokkal való stílusrokonsága révén Leókharésznak tulajdonítják. A 2,24 méter magas szobrot 1489-ben találták meg és Giulio della Rovere tulajdona volt. Miután II. Gyula pápaként a Vatikánba költözött a szobrot 1511-ben a palotaegyüttes egyik, jó kilátást (olaszul: bel vedere) biztosító udvarában (olaszul: cortile), az ún. Cortile del Belvedere-ben helyezte el, innen származik mai megnevezése is.
Források
- Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 204. o.
- Gallico, Sonia. Vatican. Edizioni Musei Vaticani ATS Editrice s.r.l. (2004). ISBN 88-7571-072-4
