Baszileusz
A mai cikkben a Baszileusz-ről fogunk beszélni, amely témája az elmúlt években egyre aktuálisabbá vált. A Baszileusz sok ember számára érdekes pont lett, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt. Ebben a cikkben a Baszileusz-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi és jövőbeli vetületéig. Felfedezzük annak fontosságát az emberek életében, és azt, hogy hogyan állított fel mércét különböző területeken. Kétségtelen, hogy a Baszileusz olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki, és amelyből sokat tanulhatunk.
Baszileusznak (görögül: Βασιλεύς vagy Βασίλειος) nevezték az ókori görög világban a mükénéi uralkodók, a wanaxok bukása után fölemelkedett faluközösségi vezetőket (a mükénéi forrásokban quasireu), a görög sötét kortól kezdve királyokat. Az ókori görög források így nevezték a spártai és perzsa uralkodókat, és a hellénisztikus királyokat is. Athénban az egyik arkhón neve volt (arkhón baszileusz), akinek rituális funkciója megőrizte a királyok főpapi előjogait. Számos poliszban szakrális bírói funkciót betöltő főhivatalnok volt. Drakón törvényében a baszileuszok egyfajta vizsgálóbírói jogkört töltöttek be.
A bizánci időszakban Hérakleiosz császár reformjait követően a bizánci uralkodót (császárt) is baszileusznak, baszileiosznak nevezték, noha már nem így ejtették. A bizánci görög nyelvben végbemenő változások miatt "Vaszilevsz"-nek ejtették, ebben a formában került át a szláv nyelvekbe.
Források
- Németh György (szerk.): Görög Történelem, Szöveggyűjtemény. Budapest: Osiris Kiadó, 2003. ISBN 963-389-456-5
- Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Osiris, Budapest, 2004. ISBN 963-389-383-6
