A mai világban a Balog Judit olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Balog Judit olyan téma, amely különböző területeken kíváncsiságot és vitát vált ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Balog Judit különböző aspektusait és perspektíváit, elemezve annak fontosságát és következményeit a mai világban. Multidiszciplináris megközelítéssel a Balog Judit megértésének elmélyítésére törekszünk, olyan átfogó látásmódot kínálva, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy elmélyüljenek ebben a lenyűgöző témában, és bővítsék ismereteiket róla.
Balog Judit | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1953. augusztus 7. (71 éves) Budapest |
Származás | magyar ![]() |
Házastársa | Morcsányi Géza |
Pályafutása | |
Híres szerepei | Duzzog Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Mária William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok Egérke Örkény István: Macskajáték Sári Szép Ernő: Vőlegény Emmi néni; Boszorkány L. Frank Baum - Swajda György: Óz |
Balog Judit IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
Balog Judit (Budapest, 1953. augusztus 7. –) magyar színésznő.
Saját magáról mesélte:
„Édesapám a Nemzeti Színházban, Madách Színházban volt üzemigazgató, édesanyám a Déryné Színháznak, később pedig a Népszínháznak volt művészeti főtitkára. Így aztán nem csoda, hogy én is a világot jelentő deszkákat választottam: a 25. Színházba kerültem Iglódi István hívására. Jelentős szereppel kezdtem: a Tragédia virágáruslánya volt első feladatom…[1]”
Pályáját 1974-ben kezdte a 25. Színháznál. 1977 és 1981 között a Népszínház, illetve Józsefvárosi Színház tagja volt. 1981-ben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, majd 1982–1984-ben a győri Kisfaludy Színház, 1984–1986-ban a Miskolci Nemzeti Színház, 1986-tól 1989-ig a szolnoki Szigligeti Színházban lépett fel. 1989-ben visszatért a győri Kisfaludy Színházhoz. Férje: Morcsányi Géza dramaturg, műfordító.